R�gen a l� volt az egyik legfontosabb k�zleked�si eszk�z. A korai XVIII. sz�zadig mindenkinek l�ra kellett sz�llnia, aki hosszabb utat tervezett. A lovagl�s akkoriban igaz�n nem sz�m�tott szabadid�s tev�kenys�gnek, mint manaps�g, egyszer�en n�lk�l�zhetetlen dolog volt. Egy j� l�val ak�r napi 30-40 km-t is meg lehetett - �s lehet ma is - tenni, ami val�j�ban nem egy eg�sz napot, mind�ssze n�h�ny nyeregben elt�lt�tt �r�t jelent, ha ehhez j� iramot dikt�l a lovas.

Aki megengedhette mag�nak, hogy egy �gy nevezett "Palfrey" legyen a birtok�ban, az azt jelentette, hogy valamilyen k�l�nleges j�rm�ddal b�r� l�val rendelkezik. Az �get� lovak sok�ig a szeg�nyebb r�teg lovai voltak.

Ganglovak az �vil�gban

Amikor k�z�pkori k�peket n�z�nk �s egy kicsit elm�ly�l�nk e korszak rejtelmeiben, �jra �s �jra tal�lkozunk a "poroszka l�" kifejez�ssel. A poroszka leggyakrabban kanca vagy her�lt volt, kis termet�, j� fel�p�t�s�, amely valamely k�l�nleges j�rm�ddal rendelkezett. K�l�n�sen kedveltek �s dr�g�k voltak a feh�r lovak, amelyek feh�ren sz�letett egyedek vagy albin�k voltak. Ezek �ltal�ban az egy�b sz�n� lovak �r�nak t�bbsz�r�s�be ker�ltek. Az ilyen "Palfrey" vagy poroszka lovak h�t�n nagyobb utakat is megtettek. A s�lyommal zajl� vad�szatokon is el�szeretettel haszn�lt�k ezeket a lovakat, mert puha j�rm�djukkal nem ideges�tett�k fel ok n�lk�l ezeket az �rz�keny ragadoz� madarakat. Maga a "Palfrey" sz� az ib�riai nyelvter�letr�l sz�rmazik, ahol a k�l�nleges j�rm�d� lovakat "Astorcones"-nek vagy "Palefridi"-nek nevezt�k, �s igen nagyra becs�lt�k �ket.

K�l�n�sen kedveltek voltak m�r akkoriban is a spanyol lovak, amelyek impoz�ns megjelen�s�kkel a nemess�g ig�nyeinek is megfeleltek. De vajon honnan ered a spanyol lovak gangos j�rm�dja? Hiszen nagyr�szt rajtuk kereszt�l jutott el ez a k�pess�g a t�bbi eur�pai fajt�hoz. A feltev�s, mely szerint ez a tulajdons�g a berber lovakt�l sz�rmazik, amelyik az ib�riai l� �s�nek tekinthet�, nyilv�nval�nak l�tszik. Az afrikai �s arab fajt�k pedig az �si g�r�g lovakt�l �r�k�lt�k ezt a k�pess�get. Mivel az �kori g�r�g�k a nyerget nem ismert�k, val�sz�n�nek t�nik, hogy puszt�n k�nyelmi okokb�l a gangos lovakat r�szes�tett�k el�nyben. Azt is mondhatjuk, hogy am�g az ember a l� h�t�n �lt, addig mindig igyekezett ezt a k�r�lm�nyt a lehet� legk�nyelmesebb� tenni.

Egyes orsz�gokban, �gy p�ld�ul Mong�li�ban �s egyes �szak-afrikai �s arab �llamban a l� manaps�g is els�sorban k�zleked�si �s sz�ll�t� eszk�z maradt, �s �ppen ez�rt ezekben az orsz�gokban a later�lis mozg�s� lovakat �rizt�k meg, m�g ezek Eur�pa t�bbi r�sz�n lassan elt�ntek. Ez al�l szinte csak Izland kiv�tel, ahol a vikingek �s robosztus lovaik szinte egy "ganglovas monokult�r�t" hoztak l�tre. Itt ez a negyedik �s �t�dik j�rm�d nem t�nt el teljesen, m�g akkor sem, miut�n feltal�lt�k a kocsikhoz a rug�z�st �s k�s�bb mag�t az aut�t is. �s min� szerencse: a poroszka �s "Palefridi" lovak elt�n�se csak Eur�p�ra korl�toz�dott.
1492-ben sz�llt tengerre Kolumbusz Krist�f, a spanyol kir�lyn� z�szlaja alatt, hogy �j keresked� �tvonalat tal�ljon India fel�. Azt persze mindannyian tudjuk, hogy nem jutott el Indi�ba, de felfedezett egy eg�szen �j vil�got. A felfedez�shez �s a megh�d�t�shoz pedig ism�t lovakra volt sz�ks�g…

Ganglovak az �jvil�gban

Az els� exped�ci� sor�n Kolumbusz h�rom haj�ja k�z�l egyiken sem vitt mag�val lovakat. K�s�bb azonban, amikor az �jvil�gban �p�lni kezdtek az els� telep�l�sek, m�r sz�ks�gess� v�ltak a lovak. Eleinte csak m�neket hoztak magukkal - �s nem �pp az ib�riai teny�szt�s gy�ngyszemeit, mert azokat a nemess�g sz�m�ra tartott�k fenn �s csak k�s�bb, az �j helytart�val ker�ltek az �j kontinensre. A spanyol nemesek k�r�ben sz�rny� sz�gyennek tartott�k, ha valaki kanc�ra �lt. Ez a gondolkod�sm�d m�ig is fennmaradt D�l-Amerik�ban, a paso teny�szt�k k�z�tt. �gy �rthet�, hogy mi�rt nem lehet j�l belovagolt paso kanc�t tal�lni - ezeket ugyanis kiz�r�lag gyerekek lovagolj�k, vagy a teny�szt�st szolg�lj�k.

Egy id� ut�n a h�d�t�k is r�j�ttek arra, hogy k�lts�ges dolog minden elveszett vagy elpusztult lovat az �vil�gb�l, haj��ton p�tolni. Sz�ks�g lett teh�t kanc�kra is, �s megindult a helyb�li teny�szt�s. Ezeknek a lovaknak az ut�dai tekinthet�k a ma �l� �sszes amerikai fajta �seinek. Az �j gangos fajt�k megteremt�s�hez adott volt a genetikai �llom�ny. A k�s�bbi telepesek pedig szint�n �rt�kelt�k az ilyen lovakat, amit a mai amerikai gangos fajt�k sokf�les�ge is igazol, hiszen ezek teszik ki az amerikai fajt�k jelent�s r�sz�t.

A sz� szoros �rtelm�ben vett els� "fajt�k" egyike volt a Narragansett Pacer. Nem k�l�n�sebben sz�p, f�k�nt pej �s s�rga sz�n� egyedekb�l �ll�, kis termet� fajta volt, amely a poroszk�l�shoz nagyon hasonl� j�rm�ddal rendelkezett. Abban az id�ben val�sz�n�leg nagyon kedvelt fajta lehetett, hiszen James Fenimore Cooper "Az utols� mohik�n" c�m� novell�j�ban k�l�n l�bjegyzetet �rt ezekr�l a lovakr�l: "…Rhode Island �llamban tal�lhat� a pejnek nevezett Narragansett, amely nev�t egy ott �l� indi�n t�rzsr�l kapta. Ott teny�sztettek egy fajt�t, amely hamarosan Amerika szerte "Narragansett Pacer" n�ven v�lt ismertt�. Ezek a lovak k�l�nleges j�rm�djuk, sz�v�ss�guk �s kitart�suk miatt nagyon keresettek lettek…"
Az automobil, a vas�t �s a mez�gazdas�gi g�pek megjelen�s�vel term�szetesen Amerik�ban is drasztikusan visszaesett a l�teny�szt�s, egyes fajt�k, mint p�ld�ul a Narragansett Pacer is, kihaltak. Amikor a lovagl�st a XX: sz�zad elej�n itt is felfedezt�k, mint szabadid�s sportot, a gangos lovak �jabb vir�gkorukat �lt�k. Gombam�d szaporodnak a fajt�k �s a teny�szt� egyes�letek. A nagy bemutat�k, show-k elterjed�s�vel a gangos lovak nagy sz�mban kapnak szerepl�si lehet�s�get.
D�l-Amerik�ban hasonl� fejl�d�s zajlott le, de ezekben az orsz�gokban (Argent�na, Braz�lia, Chile, Peru �s a Karib-tengeri ter�letek egyes r�szei) a r�gi spanyol hagyom�nyokat sokkal ink�bb meg�rizt�k; �gy a l� sokkal ink�bb st�tuszszimb�lum, �s csak a nagy marhafarmokon dolgoznak haszon�llatk�nt. Az emberek b�szk�k a lovaikra �s sz�vesen szerepelnek vel�k - bizony�ra ez is oka annak, hogy a d�l-amerikai fajt�k, mint a paso fino �s a paso peruano mi�rt b�rnak olyan nagy kisug�rz�ssal, amit az amerikaiak egyszer�en �gy neveznek: "showy".

Ismertebb gangos fajt�k

Paso peruano

Sz�rmaz�s: Peru, D�l-Amerika
Kiindul� fajt�k: k�l�nb�z� �si spanyol �s �szak-afrikai fajt�k, mint pl. az andal�z �s a berber
A teny�szt�s kezdete: 1534
M�ret: 143-153 cm
Sz�n: nincs megk�t�s, de a tark�kat nem l�tj�k sz�vesen a teny�szt�sben, a peruiak nem is veszik fel �ket a m�nesk�nyvbe. Az USA-ban azonban el�fordulnak tark�k is.

K�llem: szembet�n� a rokons�g a spanyol �s �szak-afrikai fajt�kkal, kvadratikus testfel�p�t�s, sz�raz, enyh�n konvex fej, er�s, magasan illesztett nyak, m�ly mellkas



Felhaszn�l�si ter�let: szabadid�s-, t�ra- �s t�vlovagl�s, a j�rm�dnak megfelel� d�jlovagl�s, show

K�l�nleges j�rm�djai:

Paso llano: tiszta n�gy�tem� mozg�s �s squared gaits,
paso gateado: ugyanaz a l�bsorrend, de a l� h�tuls� l�bait szinte cs�sztatja a f�ld�n,
paso sobredando: nagyobb iramn�l haszn�lja a l�, �s a llano-val ellent�tben ez kicsit hasonl�t a poroszk�l�shoz,
entrepaso: itt a later�lis elmozdul�s m�g er�teljesebb, mint a sobredand�n�l, tulajdonk�ppen "megt�rt later�lis j�rm�d lebeg� f�zis n�lk�l". A paso peruano k�l�nlegess�ge e j�rm�dok k�z�tt a termino, amely sor�n az el�ls� l�bak enyh�n oldalir�nyba is kit�rnek, �gy a v�llb�l kiindul�, g�rd�l�keny mozg�st tapasztalunk. Ez azonban nem t�vesztend� �ssze az andal�zok "habver�-szer� l�bmozg�s�val" hiszen a mozg�s szabadon indul ki a v�llb�l �s semmif�le k�ros hat�ssal sincs a l� eg�szs�g�re.

Racking horse

z�rmaz�s: USA
Kiindul� fajt�k: walking horses
A teny�szt�s kezdete: hivatalosan 1971-t�l
M�ret: b�rmi
Sz�n: miden sz�n

K�llem: nincs k�l�n�sebb korl�toz�s

Felhaszn�l�si ter�let: szabadid�s lovagl�s, show

K�l�nleges j�rm�dja: Rack (Singlefoot)

K�l�nlegess�ge: A racking horse sokkal ink�bb bizonyos t�pus� gangos lovak gy�jt�neve, mint egy fajta. Ebbe a t�pusba sorolhat� a tennessee walker �s a saddlebred, melyek k�z�l sok racking horse-k�nt is t�rzsk�nyvezve van. A m�nesk�nyvbe val� felv�tel felt�tele csup�n n�h�ny k�llemi adotts�g �s a j�rm�d, amely nagyon hasonl�t a saddlebred lovak singlefoot j�rm�d�hoz.

Rocky Mountain Horse

Sz�rmaz�s: Kentucky, USA
Kiindul� fajt�k: amerikai saddlebred, tennessee walking horse
A teny�szt�s kezdete: 1918 (hivatalosan 1986-t�l)
M�ret: 140-160 cm
Sz�n: csokol�d�sz�n, lensz�ke s�r�nnyel �s farokkal a legkedveltebb, de m�s sz�n is el�fordulhat

K�llem: sz�les mellkas, er�sen d�lt lapock�k, nagy szemek, sz�p alak� f�lek
Felhaszn�l�si ter�let: h�tas-, munkal�-, szabadid�s lovagl�s, trail, show, t�vlovagl�s
K�l�nleges j�rm�dja: egyszer�en "4 beat intermediate gait" -nek nevezik, azaz egy squared gait, amely a tennessee walker�hez �s a paso�hoz hasonl�

Tennessee Walking Horse

Sz�rmaz�s: Tennessee, USA
Kiindul� fajt�k: t�bb amerikai fajta, t�bbek k�z�tt a Narragansett Pacer (kihalt), amerikai saddle horse, morgan horse, standardbred, angol teliv�r
A teny�szt�s kezdete: ellen�rz�tt teny�szt�s 1935-t�l
M�ret: 140-170 cm
Sz�n: miden sz�n

K�llem: �ll�tott t�glalapra eml�keztet� form�j� testfel�p�t�s, a teny�szt� sz�vets�gek nem �llap�tanak meg k�t�tts�geket

Felhaszn�l�si ter�let: angol-, westernst�lus, szabadid�s-, t�v �s t�ralovagl�s, csal�di l�, show

K�l�nleges j�rm�dja:

Flat foot walk: tulajdonk�ppen nem m�s, mint egy lend�letes, �l�nk l�p�s,
running walk: a flat walkhoz k�pest itt csup�n megn� a sebess�g, a l�bsorrend ugyanaz,
rocking chair canter: �sszeszedett v�gta, amely olyan �rz�st ny�jt lovas�nak, mintha egy hintasz�kben �lne.
A walk j�rm�dokban a l� �temesen biccent a fej�vel, s�t n�melyik a f�l�vel vagy a fog�val is biccent. A h�tuls� l�bak k�l�n�sen nagy tol�er�t fejtenek ki, amely az "Overstride"-hez vezet, mely sor�n a l� h�tuls� pat�ival az el�ls� nyom�t ak�r 40 cm-rel is t�ll�pheti.

T�ltben j�r� �get�k

Sz�rmaz�s: N�metorsz�g
Kiindul� fajt�k: amerikai standardbred
A teny�szt�s kezdete: 1996-t�l
M�ret: 148-165 cm
Sz�n: f�k�nt pej, s�t�tpej �s fekete

K�llem: nincs k�l�n�sebb korl�toz�s, teljes�tm�nyre teny�sztik

Felhaszn�l�si ter�let: szabadid�s lovagl�s, terep

K�l�nleges j�rm�dja: t�lt minden v�ltozatban, alkalmank�nt versenyporoszka