A N�ri l�
Fajtan�vjegy Haz�ja: Ausztria Marmagass�g: 154-162 cm S�lya: Sz�ne: fekete, pej, s�rga, sz�rke, tarka Term�szete: engedelmes
�ltal�nos le�r�s K�z�pneh�z hegyi hidegv�r� l�, k�z�phossz� h�t, eg�szs�ges v�gtagok, er�s csontozat �s �z�letek, izmos, bar�zd�lt far, szab�lyos, viszonylag t�r�lel� mozg�s, l�p�sbiztoss�g, hajl�konys�g, kitart�s, szorgalom, eg�szs�g, hossz� hasznos �lettartam, j� term�kenys�g �s engedelmess�g jellemzi a fajt�t.
T�rt�nete A lovak nev�ket Noricum-r�l, a volt R�mai Birodalom r�sz�t k�pez� �llamr�l kapt�k. Eredetileg nem munkav�gz�sre sz�lettek, hanem par�d�s- �s csatalovakk�nt �llt�k meg hely�ket. Ez�rt t�mogatt�k a nemes barokk lovak teny�szt�s�t, az �rseki udvari ist�ll�ban. 1803-ra azonban Salzburg vil�gi ter�lett� v�lt. A teny�szt�st, az �vtizedeken �t tart� stagn�l�s ut�n a polg�rok vett�k kez�kbe. Ekkor j�tt el a hidegv�r� lovak ideje; a hegyekben a parasztoknak sz�ks�ge volt az er�s munkal�ra. M�nesk�nyvet �s fedez�m�n regisztert nyitottak. Ebb�l az id�b�l sz�rmaznak a legh�resebb n�ri v�rvonalak is. Az �t ma is meghat�roz� ezek k�z�l: a Vulkan, Nero, Diamant, Schaunitz �s Elmar m�nvonalak. K�l�n�s jelent�s�ggel b�r az Achat-Elmar-t�rzs, mivel ezt tekintik a hagyom�nyos tigristarka vonalnak, amely a legkeresettebb a lovasok �s a hajt�k k�r�ben. Az ebb�l a vonalb�l sz�rmaz� egyedek ma is sokkal finomabb fel�p�t�s�ek, jobb mozg�s�ak �s a barokk lovakra jellemz� kosfej�k van.
A fajta haszn�lata A hegyvid�ki erd�k �s a mez�gazdas�g er�s munkalova. Szorgalmas kocsi- �s fogatl�, kiegyens�lyozott, j� men�kedv� szabadid�- �s t�ral�, de kisebb versenyeken is meg�llja a hely�t b�rmilyen szak�gban.

Oldal tetej�re