Fajta-n�vjegy

(Eredeti �s mini-shetland)

Sz�rmaz�s: �szak-Sk�cia, Shetland-szigetek,
Nagys�g: 87-107 cm k�z�tt eredeti shetland, 87 cm alatt mini-shetland
Sz�nek: Minden sz�n a p�rductarka k�v�tel�vel
Testfel�p�t�s: Kis fej, kifejez� tekintet, nagy szemek, kis f�lek; er�s nyak s�r� s�r�nnyel; kvadratikus test, nem t�l keskeny mellkas; er�s �s korrekt l�bak, kem�ny pata.
Mozg�s: t�rtnyer� �s semmi esetre sem k�t�tt
Haszn�lat: lovagl�- �s fogatos p�ni, k�l�n�sen kezd�knek aj�nlott, alkalmas kisebb gyerekekhez is.
K�l�n�s ismertet�jegyek: okos, ig�nytelen, hossz� �lettartam�, j�indulat�, term�keny.

A shetland p�nit vagy "shetty"-t gyakran a p�ni �ltal�nos fogalm�hoz t�rs�tj�k: kicsi, szemtelen, fal�nk �s akaratos. A shettyk azonban m�ret�k ellen�re nem csak "j�t�kszernek" alkalmasak, rendk�v�li teljes�tm�ny�k is meggy�z�. �rdemes k�zelebbr�l is megismerkedni a fajt�val!

Sz�rmaz�sa

A shetland p�nik, b�r nev�k ezt sejteti, eredetileg nem a Shetland-szigetekr�l sz�rmaznak. Ezeknek a kis, finom lovaknak az els� nyomai Sk�cia �szaki r�sz�n tal�lhat�k. M�r a r�mai megsz�ll�s idej�n ilyen t�pus� p�nik terjedtek el errefel�. Azt csak sejthetj�k, hogyan ker�ltek az Orkney- �s Shetland-szigetekre. Esetleg egy r�ges-r�g l�tezett h�don �t v�ndoroltak be, de sokkal val�sz�n�bb, hogy bev�ndorl� t�rzsek vitt�k �ket magukkal haj�n. Ezeket a szigeteket a k�kor �ta lakj�k, az i. sz. II. sz�zadt�l pedig a shetland p�nik l�t�t is bizony�tj�k k�l�nf�le csontleletek. Ez�rt nevezik e r�gi p�nifajta haz�j�nak a Shetland- �s az Orkney-szigeteket, de tulajdonk�ppen Sk�cia tekinthet� val�di "�s" �shaz�juknak.
A k�z�pkorban "shelttie"-nek nevezt�k �ket. A sk�t nyelvben ez a n�v "kis �llatot" is jelent. (A ma l�tez�, kisebb collie form�j� ilyen nev� kutyafajta, a sheltie nev�t azonban egy t-vel �rj�k.)
A shetlandok igazi t�rp�k, ami azt jelenti, hogy minden ar�nyosan kisebb rajtuk. Ennek oka a szigetek �letfelt�teleiben keresend�, amelyek nem engedt�k volna meg a nagyobb termetet. Csak a kicsi, rendk�v�l apr� p�ld�nyok �ltek meg.

�letfelt�telek

Hogy t�l�l�k�pess�g�t fel tudjuk becs�lni, tekints�k �t r�viden a Shetland-szigetek viszonyait. 117 sziklasziget (1 430 km2) k�pezi ezt a szigetcsoportot Sk�ci�t�l k�r�lbel�l 200 km-re �szakra. K�z�l�k csak 17 lakott, 17 000 ember �l itt, akik hal�szatb�l, f�ldm�vel�sb�l �s a Shetland-juhokb�l keresik a kenyer�ket. A f�ldter�let 90 sz�zal�k�t k�lterjesen hasznos�tj�k, 3,5 sz�zal�kon f�ldet m�velnek. Szikl�s, er�sen sz�tszabdalt szigetek, meredek partvonallal. Csak izlandi moha, gazok, fekete �fonya �s kis f�csom�k veget�ci�ja fedi a talajt. Ma m�r alig n�nek errefel� f�k �s bokrok, mert egykor a normann megsz�ll�s idej�n minden erd�t kiv�gtak a haj��p�t�shez. A parton tengeri f� �s moszat tal�lhat�. A ny�r r�vid �s forr�, a t�l m�rs�kelten hideg, k�d�s �s h�ban szeg�ny. �lland�an f�j a sz�l, �s egy nap sem m�lik el es� n�lk�l.
T�len a szabadon mozg� p�niknak a szigetek belsej�b�l ki kell menni�k a partra, mert ilyenkor csak a tengeri moszat �s f� jelent t�pl�l�kot. Ek�zben gyakran �ri �ket baleset, mert k�nnyen becs�szhatnak a sziklahasad�kokba - �s amelyik�k a h� leeste el�tt nem �ri el a partot, az �hen hal. Ma legal�bb a t�li h�napokban adnak nekik egy kis �lelmet. A szigetek d�li r�sz�n voltak teny�szt�si k�s�rletek, hogy n�velj�k a shettyk m�ret�t, a sz�rke-fak� sz�n� h�tsz�jas p�nik a fjord lovak bekeresztez�s�nek k�s�rlet�re eml�keztetnek.
1850 k�r�l Fetlar sziget�n egy Bolivar nev� amerikai muszt�ng m�nt �s egy arab teliv�r m�nt is haszn�ltak. Nagyobb, eleg�nsabb ut�dok sz�lettek, de hi�nyzott bel�l�k a robosztuss�g. M�g ma is kimutathat� ez a k�nnyebb t�rzs, a k�l�nf�le sz�nv�ltozat� shetland p�nik jelzik hajdani sz�rmaz�sukat: a deres sz�n az arab keresztez�seknek k�sz�nhet�, az izlandi m�nekkel val� keresztez�sb�l pedig a ma oly keresett tark�k sz�rmaznak.

A teny�szt�s

1870-t�l fellend�lt a Shetland-p�nik tervszer� teny�szt�se. Londonderry gr�fja ki�llt a tiszta teny�szt�s mellett. M�nes�ben tov�bbteny�sztett�k az �si t�pust, t�lnyom�r�szt az eredeti fekete �s s�t�tpej sz�nben. Feh�r jegyek a fejen �s a l�bakon az igazi shettyn�l nincsenek.
Amikor a shetland p�nikat mint b�nyalovakat kezdt�k alkalmazni a sz�n- �s �nb�ny�kban - miut�n megsz�ntett�k a gyermekmunk�t -, tov�bbi fellend�l�s k�vetkezett be a teny�szt�sben, �s szomor� fejezet kezd�d�tt e kis finom p�nifajta t�rt�net�ben. A p�nik �ra n�tt, �s a parasztok is intenz�v teny�szt�sbe fogtak, hogy r�szesedjenek ebb�l a nyeres�ges �zlet�gb�l. Csak kev�s p�ninak volt olyan szerencs�je, hogy gyerekekhez adt�k el lovagl�p�ninak. A legt�bbj�knek a f�ld alatt kellett dolgoznia, �s ott is �lnie. B�r a b�ny�szok szeretettel gondozt�k �ket, gyakran �let�k v�g�ig nem l�tt�k viszont a napf�nyt. M�g 1931-ben is 16 000 p�ni dolgozott a b�ny�kban!
1890-ben a Shetlandpony Studbook Society megalap�t�s�val megkezd�d�tt az ellen�rz�tt teny�szt�s, �s t�z �vvel k�s�bb Hans Bogard �ltal az els� shettyk beker�ltek N�metorsz�gba, majd Eur�pa sz�mos orsz�g�ban fel-felbukkant bel�l�k n�h�ny p�ld�ny.

K�llem

Val�di t�rpek�nt a shetland p�nik harmonikus fel�p�t�s�ek - minim�lis marmagass�guk bottal 70-75 cm, az �tlag egy m�ter k�r�l van. Mellkasuk m�ly, t�rzs�k sz�les, er�s borda�vel�ssel. Nyakuk r�vid �s er�s izomzat�, k�v�natos a kifejez� fej nagy szemmel �s sz�les homlokkal. Sz�juk kicsi, orrlyukaik nagyok, kis f�l�k elv�sz a s�r� s�r�ny alatt. Farkuk is telt, s�r� sz�r�. Megk�v�nj�k a terjedelmes lapock�t, a sz�les mellkast, r�vid h�tat �s j�l fejlett mart. Ehhez alapk�nt j�l izmolt, er�s l�baknak kell szolg�lniuk er�s �z�letekkel, amelyek megengedik a szabad, tiszta mozg�st.
A shetland p�nik pat�ja szinte kerek �s igen szil�rd szerkezet�, amelyet csak kiv�teles esetben (�lland� megterhel�s aszfalton) kell patkolni.
A p�nik k�s�n �r�k, vagyis csak n�gy�ves korukra n�nek fel, �s csak nyolc-kilenc �ves korukban sz�m�tanak teljesen feln�ttnek. A teny�szt�si ir�nyelvek szerint a shetland p�ni h�rom�ves kor�ig ne legyen nagyobb 1,04 m�tern�l, feln�ttk�nt pedig 1,07 m�tern�l. A jobb t�pl�l�s miatt azonban gyakran nagyobbra n�nek, ennek elker�l�s�re ink�bb a kisebb m�neket r�szes�tik el�nyben a teny�szt�k.
A shetland p�nik sok�ig �lnek, a 30-40 �ves kor sem sz�m�t ritkas�gnak. S�lyuk 160 �s 220 kg k�z�tt van. A leg�jabb teny�szt�si ir�nyelvek szerint a tigristark�n k�v�l minden sz�n megengedett. Angli�ban sokan ma nagyon er�sen a k�llemre teny�sztenek, a mozg�s csak m�sodrend�. Ott is felismerhet� k�t ir�nyzat: a ki�ll�t�si p�ni - t�bbnyire fekete sz�n� �s a mi �zl�s�nknek kiss� lomha -, valamint egy eleg�nsabb, mozg�konyabb "munka-shetty", amelyet azonban teny�szszeml�ken nemigen mutatnak be.

Az eur�pai teny�szt�s

Az Eur�p�ba beker�lt p�ld�nyokn�l a kezdetekt�l nagy s�lyt fektettek a p�nik haszn�lat�ra. El�sz�r az �llatkertekben �s a cirkuszokban tal�ltak otthonra, de hamar bar�tokra leltek a lovakat szeret� csal�dok k�r�ben is.
Sok hely�tt - p�ld�ul az egykori NDK-ban - sz�mos shetland p�ni szerepelt gazdas�gi l�k�nt, �s persze az �llatkertekben mindig is nagy sikert arattak a gyerekek k�r�ben.

A t�pl�l�s �s a tart�s felt�telei

A shetlandok - a t�pl�l�kban sz�k�s ter�letekr�l val� sz�rmaz�suk miatt - m�s fajt�kn�l jobban hajlamosak az �lland� ev�sre. N�lunk a legel�si lehet�s�gek l�nyegesen jobbak, mint eredeti �l�hely�k�n, �pp ez�rt sok legel� t�ls�gosan t�pl�l� ezeknek a p�niknak. Hamar elh�znak, vagy ami m�g rosszabb, a t�l gazdag t�pl�l�kk�n�lat miatt elker�lhetetlen�l patairha-gyullad�suk lesz, ha nem korl�tozz�k a legel�s napi idej�t, ami pedig ak�r k�nyszerv�g�shoz is vezethet.
M�sr�szt azonban viszont egy shetland p�ni nem "szemetes" vagy "konyhamalac" mindenf�le z�lds�ghullad�k sz�m�ra, ahogyan azt gyakran l�thatjuk. Aki shetlandot tart, annak t�gas kifut�t �s lehet�leg egy nyitott ist�ll�t kell �p�tenie a lovak sz�m�ra. B�r a shetland p�nik igen ellen�ll� szervezet�ek, az�rt v�deni�k kell magukat a t�l nagy h�s�gt�l, az es�t�l �s sz�lt�l. A friss iv�v�zr�l �s �sv�nyi anyagokr�l eg�sz �vben gondoskodni kell. Ny�ron elegend� t�pl�l�kot ny�jt a legel�, t�len pedig a j� min�s�g� sz�na �s a takarm�nyszalma t�k�letesen megfelel nekik. Csak a kem�nyen dolgoz� p�niknak van sz�ks�g�k kieg�sz�t� t�pl�l�kra, ez azonban hobbip�nijainkn�l aligha fordul el�.
Az olt�s, f�regtelen�t�s �s pata�pol�s ig�nye term�szetesen ugyanaz, mint egy nagy l�n�l.
Mindezt meg kell fontolni, ha shettyt vesz�nk. A nagyl�-boxok az ist�ll�kban (gyakran tartj�k a szeg�ny p�nit "kabalak�nt") e kis p�nik sz�m�ra nem alkalmas, mert �gy teljesen el vannak z�rva a k�lvil�gt�l, �s f�sultan a falat b�mulva eg�sz nap magukban veget�lnak. Aki azt�n csod�lkozik, hogy elt�nt a vid�m, megb�zhat� szabadid�partnere, az semmit nem �rt a lovakhoz. A shettyt egyed�l sem szabad tartani. Legal�bb kettesben kell lenni�k! M�g szebb term�szetesen egy kis m�nes. A v�teln�l mindig meg kell gondolni: a shetland p�nik nem j�t�kszerek, hanem �l�l�nyek, amelyeknek az ig�nyeit ismern�nk kell, �s aszerint cselekedn�nk. �s negyven �vet is meg�lhetnek!

Teljes�tm�ny �s haszn�lat

A shetland p�nik karaktere j�indulat�, tanul�konyak, figyelmesek, alkalmazkod�k �s k�nnyen kik�pezhet�k. Ugyanakkor nagyon b�trak is. Az ingerl�st �s a k�nz�st nem sok�ig viselik el, ilyenkor v�dekezni kezdenek.
Nagys�gukhoz viszony�tva a shetland p�nik a vil�g leger�sebb lovai. Egy holland tud�s, Groeneveld, az itt l�that� t�bl�zatot �ll�totta �ssze a teljes�tm�ny �sszehasonl�t�s�ra.
Ez az er� a nagylovakkal �sszehasonl�tva m�s h�z�si st�luson alapul. Csek�ly s�lya miatt a p�ni h�ts� l�bainak erej�vel tolja el�re a terhet (a nagy lovak az el�ls� l�baikkal h�znak). A nyak �s a h�t majdnem p�rhuzamos a r�ddal, ami kedvez� az ellen�ll�s lek�zd�s�re.
A szigeteken ezeket a biztos l�pt� hegyi lovakat teherhord� �s lovagl�p�nikk�nt haszn�lt�k. T�zeget sz�ll�tottak vel�k kosarakban, az �gynevezett "klipperekben". A shetty gond n�lk�l visz 100 kg-ot hosszabb t�vokon is. R�ad�sul j� �sz� is. A t�r�z�k sz�m�ra teherhord�k�nt nagyon �rdekesek lehetnek a shettyk.
Az �tvenest�l a hetvenes �vekig gyakran lehetett vel�k versenyeken is tal�lkozni. Egy ilyen nagy teljes�tm�nyekre k�pes shetland p�ni p�ld�jak�nt �lljon itt Mloritz t�rt�nete:
Moritz ma 31 �ves, eredeti shetland 1,11 m�teres bottal m�rt marmagass�g�val, egy p�nilovard�ban volt oktat�p�ni. Gyerekek sz�zait tan�totta meg lovagolni. "Szabadidej�ben" egy hannoveri-teny�szt� l�ny�nak edz�partnere volt. Kit�n� �get�se �s remek �llkapocs-szabads�ga miatt m�g a komolyabb szint� d�jlovagl� versenyekben is sikeres volt, d�jugrat�sban pedig m�g 1,20 m�teres sz�l� akad�lyokat is k�pes volt �tugrani. Ifj� lovas�val sorra nyerte a p�niversenyeket. Mindemellett egyes fogatban is eredm�nyes volt, �sszel pedig r�kavad�szaton vett r�szt a gazd�j�val. �s ma? Eg�szs�ges, vid�m �s �lvezi a kiss� nyugodtabb �letet egy kisl�ny p�nijak�nt, akit megb�zhat�an bevezet a lovastudom�nyokba. Moritz biztosan nem egyed�li eset, m�g sok hozz� hasonl� van.
A shetland p�nik kit�n� fogatlovak, nagyoknak �s kicsiknek egyar�nt alkalmasak. Kitart� �get�k�nt j�l lehet el�rehaladni vel�k, �s kezelhet�s�g�knek k�sz�nhet�en hamar be lehet fogni gond n�lk�l t�bb p�nit is a fogatba.
Kezd� gyerekek lovagoltat�s�ra val� alkalmass�guk vitathatatlan. J�indulat�ak �s tanul�konyak, de amilyen gyorsan megtanulj�k a pozit�v dolgokat, olyan gyorsan azt is felismerik, hogyan tudnak v�dekezni a szakszer�tlen b�n�sm�d ellen. Ilyenkor azt�n azt hallani: a shettyk harapnak, r�gnak �s makacsak. Ez csak akkor igaz, ha a gyerekeket fel�gyelet n�lk�l hagyjuk a p�nikkal. Nem lehet el�gszer ism�telni: a shetland p�nik lovak, �s �gy is viselkednek! Szakszer� ir�ny�t�sra mindig sz�ks�g van, de j� term�szet�k, b�tors�guk �s teljes�teni akar�suk miatt kit�n� t�rsak, amelyek j�ban-rosszban vel�nk tartanak.
Az eredeti shetlandokon k�v�l l�tezik m�g egy csoport, amelyet "mini shetland"-nak neveznek. marmagass�guk 87 cm alatti, k�llem�kben igen hasonl�tanak "nagy" m�ret� rokonukra, �s hasonl�ak a vel�k szemben fel�ll�tott teny�szt�si k�vetelm�nyek is.
Ezekkel a kis lovakkal is lehet kocsizni - miniat�r fogat el� szokt�k �ket befogni -, ahhoz azonban t�l kicsik, hogy lovagl�sra lehessen �ket haszn�lni. Kis m�ret�k miatt legink�bb olyan embereknek aj�nlott, akiknek vannak m�r lovas tapasztalataik, de valamilyen okn�l fogva - ez lehet eg�szs�gi vagy �pp anyagi megfontol�s is - m�r nem akarnak nagy lovakat haszn�lni, de nem szeretn�nek teljesen elv�lni a lovakt�l.
Egy valami a mini-shettyn�l is egy�rtelm�: ugyanolyan ig�nyei vannak a tart�s �s a gondoz�s tekintet�ben, mint m�s lovaknak. A t�pl�l�sukhoz j� �rz�kre van sz�ks�g, mert gyakran �ppen ezeket a p�nikat etetik hal�lra szeretetb�l. Egy kis m�nes, amelyet faj�nak megfelel�en tartanak, csod�latos k�p! A mini shetland kedvel�i egyszer�en �r�lni akarnak ezeknek a kedves kis �llatoknak, �lvezni akarj�k a vel�k val� t�r�d�st. A kuty�kn�l ezt a szeml�letet minden tov�bbi n�lk�l toler�lj�k, mi�rt ne lehetne ugyan�gy a lovakn�l is?