A welsh p�ni

Sz�rmaz�sa, eredete

Az Anglia nyugati partjain�l fekv�, kifejezetten zord kl�m�j�, hegyek bor�totta Wales tartom�ny �shonos p�nija. A kelt�k �tj�n ker�lt ide, akik az id�sz�m�t�s el�tti �vezredben v�ndoroltak Eur�p�ba �s walesba is eljutottak. Mivel a kelt�kat „welsh”-eknek (idegeneknek) nevezt�k, lovaikat is a „welsh” jelz�vel illet�k.

A kelt�k –a welshek- lovai keleti t�pus�ak voltak, amelyek keveredtek az �szak-atlanti p�nikkal, majd tov�bbi (keleti, f�leg berber) cseppv�rt kaptak. A walesi tartom�ny magas hegyeiben, �ttalan rengetegjeiben �l� p�nik k�z�tt bizonyos konszolid�ci� j�tt l�tre, �gy bel�l�k a X. sz�zadra m�r t�bb�-kev�sb� egys�ges k�llem�, nemes megjelen�s� kis p�nifajta alakult ki.

A vadon �l� p�nik sz�ps�g�k, ig�nytelens�g�k, kitart�suk �s er�kifejt�s�k miatt egyre nagyobb jelent�s�gre tettek szert. Kezdetben f�leg m�lhahord�k, majd a nagyobb termet�ek a p�sztorok h�taslovai lettek, de nem volt ismeretlen b�nyal�k�nti haszn�latuk sem. A hegyi �th�l�zat fejleszt�s�vel, a b�ny�k korszer�s�t�s�vel a welsh p�nik hobbiteny�szt�k �rdekl�d�s�nek k�zpontj�ba ker�ltek.

A XIX. Sz�zad v�g�re teljesen megsz�nt a welsh p�nik eredeti c�l� hasznos�t�sa.

1901-ben megalakult Welsh Pony and Cob Society, majd 1902-ben l�trehozt�k a welsh mountain p�ni t�rzsk�nyv�t. Ez a welsh v�ltozat az �si t�pus k�pvisel�je. A walesi hegyekben vadon �l� m�nesei m�g ma is megtal�lhat�k. Jelenlegi teny�szt� szervezete az Aberyswyth-i sz�khely� „Welsh Pony and Cob Society”.

Magyarorsz�gon a P�ni �s Kisl�teny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete kapott megb�z�st a fajta fenntart�s�ra. N�lunk a nyilv�ntartott fajtatiszta egyedek l�tsz�ma 100 kanc�ra tehet�.

K�lleme

A welsh p�ni elnevez�se egy kisl� fajta gy�jt�fogalma, amely n�gy v�ltozatban teny�sztenek.

Welsh mountain p�ni:                 „A” v�ltozat

Welsh riding p�ni:                       „B” v�ltozat

Cob t�pus� welsh p�ni:               „C” v�ltozat

Welsh cob p�ni:                           „D” v�ltozat

A Welsh Pony and Society maximaliz�lta �s lez�rta a fajtav�ltozatok sz�m�t.

A v�ltozatok kifejl�d�s�nek okai a vel�k szemben t�masztott ig�nyek voltak.

A welsh p�ni szoborsz�ps�g�, nemes megjelen�s� b�szke tart�s�, finom szervezet�, �l�nk v�rm�rs�kletet, amellett j�indulatot sug�rz� kisl�. Megjelen�s�ben nem eml�keztet a primit�v p�nifajt�kra.

Feje kicsi, sz�raz, nemes, tark�ban laza tart�s�. Homloka sz�les, orrh�ta t�bbnyire enyh�n �velt, homor�.

Szemei nagyok, �l�nk tekintet�ek, j�indulatot t�kr�znek. F�lei apr�k, hegyesek, egym�shoz k�zel�ll�k. Az orrlyukai nagyok, sz�lesek, szabad l�gutakra engednek k�vetkeztetni.

Nyaka hossz�, j�l illesztett, a kanc�k� karcs�, egyenes, a m�nek� er�teljesebb. A mar nem t�l magas, gyakran hossz�, h�tba ny�l�.

A t�rzs j�l izmolt, el�g m�ly, emellett dong�s mellkas jellemz� a fajt�ra. H�ta sz�les, �gy�ka feszes.

Mells� l�bai hossz�ak, er�s az alkarja, nagy a k�ny�kszabads�ga. L�bt�ve j�l fejlett, h�rom m�ret�ben ritk�n kifog�solhat�. A sz�r finom, de nem felt�n�en v�kony �s mindenk�ppen er�s. A bok�k j�l fejlettek. A cs�d er�s. A h�ts� l�bai j� sz�gel�s�ek, szab�lyos �ll�s�ak. Nem jellemz� a fajt�ra az el�re, vagy h�tra �ll�totts�g.

Cs�nkjai a p�ni m�ret�hez, t�meg�hez viszony�tottan j�l fejlettek, terjedelmesek, kell� hossz�s�g�ak, sz�lesek, vastagok �s er�sek.

Az „A” �s a „B” v�ltozatok k�llem�kben azonosak, a k�l�nbs�g az elt�r� marmagass�gb�l ad�dik.

A cob t�pus� welsh p�ni megjelen�s�ben t�megesebb, kifejezettebben p�ni karakter� kisl�. Nyaka hossz�, t�bbnyire magasan illesztett. A kanc�k� is er�teljes, a m�nek� pedig gyakran t�l izmolt, d�lt fekv�s�. Finom sz�l� bokasz�r�k jellemzik.

A „C” �s a „D” v�ltozat m�ret�ben t�r el egym�st�l, de a „D” v�ltozat nagyobb m�ret�hez robosztusabb k�ls� t�rsul.

M�retei

A welsh mountain p�ni, az „A” v�ltozat m�retei:

Bottal m�rt maxim�lis marmagass�ga:                                 122 cm

Szalaggal m�rt marmagass�ga:                                      120-130 cm

�vm�ret:                                                                           150-170 cm

Sz�rk�rm�ret:                                                                       14-16 cm

A welsh riding p�ni, a „B” v�ltozat m�retei:

Bottal m�rt maxim�lis marmagass�ga:                                 137 cm

Szalaggal m�rt marmagass�ga:                                      132-145 cm

�vm�ret:                                                                           150-170 cm

Sz�rk�rm�ret:                                                                       15-17 cm

A cob t�pus� welsh p�ni, a „C” v�ltozat m�retei:

Bottal m�rt maxim�lis marmagass�ga:                                 137 cm

Szalaggal m�rt marmagass�ga:                                      132-147 cm

�vm�ret:                                                                           155-180 cm

Sz�rk�rm�ret:                                                                       16-18 cm

A welsh cob p�ni, a „D” v�ltozat m�retei:

Bottal m�rt maxim�lis marmagass�ga:                                 137 cm

Szalaggal m�rt marmagass�ga:                                      148-160 cm

�vm�ret:                                                                           165-190 cm

Sz�rk�rm�ret:                                                                       17-19 cm

Sz�ne

A tarka kiv�tel�vel minden sz�n megengedett.

�rt�km�r� tulajdons�gai, haszn�lhat�s�ga

A welsh p�ni mindegyik v�ltozat�ra jellemz� a sokoldal�s�g, a k�nny� kezelhet�s�g, a takarm�nyoz�s �s a tart�s ir�nti m�rs�kelt ig�nyess�g. K�l�n�sen j�l viselik az extenz�v tart�st. T�len-ny�ron tarthat�k szabadban, mind�ssze a t�z� nap �s a viharos es�k ellen ig�nyelnek f�szerszer� v�delmet.

V�rm�rs�klet�k kiegyens�lyozott, mozg�suk energikus, az „A” v�ltozat mozg�s�ban n�mi akci� megfigyelhet�. A „B” v�ltozat �get�se lend�letesebb, v�gt�ja ny�jtottabb.

Mindegyik v�ltozat hossz� �lettartalm�, j� szaporas�g� �s kiv�l� munkak�szs�g�.

Mai alkalmaz�suknak f� ter�lete a szabadid� sport. Az els� k�t v�ltozat els�sorban a gyermek hasznos lova, m�g „C” �s a ”D” v�ltozat a feln�ttek tereplovagl�s�ra, hajt�s�ra is kit�n�en alkalmas.

A cobbok kedvelts�g�ket relat�ve nagyobb marmagass�guknak k�sz�nhetik, tov�bb� annak, hogy feln�tt lovas alatt sem vesz�tenek lend�let�kb�l.

Kisebb terhel�st jelent� ig�smunk�ra is term�szetesen alkalmasak.

Elterjedts�ge, �llom�nynagys�ga

A welsh p�nik nagyon n�pszer�ek �s �ltal�nosan elterjedtek Eur�p�ban, de Amerik�ban is. A szabadid�sportban val� haszn�latukon t�l az is hozz�j�rult nagyfok� n�pszer�s�g�kh�z, hogy a sportp�ni el��ll�t�s kulcsfajt�j�t k�pezt�k, k�pezik.

Kit�n� teny�szetek vannak Hollandi�ban, N�metorsz�gban, Belgiumban �s term�szetesen a kiteny�szt� orsz�gban Angli�ban. Itt t�bb ezres l�tsz�m� popul�ci�i l�teznek. Mindegyik orsz�gban l�tezik a fajt�nak teny�szt� egyes�lete.