Fajtakalauz Berber lovak Sz�veg: Dr. Dieter Lansen Fot�k: K. Tillisch, A. Schmelzer, C. Toischel
	A "berber" kifejez�s alatt azokat a lovakat �rtj�k, amelyeket �szak-Afrik�ban, f�k�nt Marokk�ban, Tun�zi�ban �s L�bi�ban teny�sztenek. A fajta nev�t - "Berberei" - a k�s�bbi m�r birodalomr�l kapta, amelynek ter�let�n ma a marokk�i cs�sz�rs�g �s egy�b �szak-afrikai �llamok osztoznak. A legt�bb �s legjobb tisztav�r� berber l� ma Alg�ria �s Tun�zia ter�let�n tal�lhat�. Egyes orsz�gokban gyakran angol teliv�rrel keresztezt�k a berbereket, m�sutt az arab teliv�r gyakorolt r�juk er�teljes hat�st. .
A berber t�rt�nete A berber az Equus africanus Sanson f� t�rzse, amely egy er�s csontozat� l�t�pus, hossz�, konvex profillal, er�s, vastag nyakkal, kardos �ll�s� h�tuls� v�gtaggal, m�lyen t�z�tt farokkal �s d�s hossz�sz�r�kkel. Ez a l� (Equus africanus Sanson) bizony�ra ugyanezen tulajdons�gok�rt felel�s g�neket hordozta mag�ban. A berbereknek ezt az �si form�j�t azonban m�r csak elv�tve vagy r�szleteiben tudjuk felfedezni. Ez a popul�ci� a j�gkorszak el�l megmenek�lt vadlovak lesz�rmazottjainak tekinthet�, �gy val�sz�n�, hogy a berber m�g az arab teliv�rn�l is �sibb fajta, de minden bizonnyal az arab ut�n a m�sodik legfontosabb fajta, amely az eg�sz vil�g l�teny�szt�s�re hat�ssal volt. Egy tisztav�r� berber m�n, "Godolphin Barb" ("Godolphin Arabian" n�ven is ismert) a harmadik legfontosabb vil�gfajta, az angol teliv�r egyik alap�t� m�nje volt. Az andal�z kialak�t�s�ban is szerepet kapott a berber, �gy jutott el a spanyol h�d�t�k �ltal els�k�nt az amerikai kontinensre is, �gy az ottani fajt�kon is felismerhet�k a berber tulajdons�gai. Manaps�g �jra l�teznek olyan muszt�ngteny�szetek, ahol a tiszta berber vonalakat pr�b�lj�k �jra�leszteni. A lipicai fajta kialak�t�s�ban is jelenl�v� berber lovak v�re eljutott Kelet-Eur�p�ba. Sajnos a berber, f�k�nt Eur�p�ban, sohasem tudta kiv�vni mag�nak az �t megillet� elismer�st, amelyet az arab �s angol teliv�r kiharcolt mag�nak. Ennek oka legf�k�pp az ismeret hi�nya �s a hi�nyos (gyakran teljesen hi�nyz�) sz�rmaz�si lapok. Pedig nagy keleti �r�k �s tud�sok, komoly szakemberek elismerik a berberek els�bbs�g�t. Abd-el-Kader t�rt�nete p�ld�ul Aamru-el-Kais-r�l sz�l, a VII. sz�zadban �lt nagyhatalm� arab uralkod�r�l, aki egyre azon f�radozott, hogy berber lovakb�l �p�tse fel hadsereg�t - arab teliv�rekkel ezt elk�pzelhetetlennek tartotta. Egyes �szak-afrikai primit�v n�pek, p�ld�ul a tuaregek, nagyon hossz� ideje teny�sztik a berber fajt�t. Lovaik a num�diai �s a gyors, keleti lovak, illetve a vand�lok - akik Kr. ut�n 400 �vvel �rkeztek Afrik�ba, hogy megalap�ts�k a m�r cs�sz�rs�got - neh�z test� lovainak v�r�t is magukban hordozz�k. A gyakran p�rductarka m�r lovakat Oppian m�r Kr. el�tt 200 �vvel magasztalta. Hannib�l rettegett sereg�t is �szak-afrikai lovakb�l �p�tett�k fel. A berber lovak teh�t m�r Kr. ut�n 700 �vvel honosak voltak �szak-Afrik�ban, amikor az arab teliv�r odaker�lt. Akkort�jt, de f�leg a VII. sz�zadt�l, megkezd�d�tt az arabokkal t�rt�n� nemes�t�s �s a k�t fajta kevered�se. Gyakran adtak el berberk�nt olyan lovat, amelyben csak kis v�rh�nyad berber volt. A VIII. sz�zadt�l a berber a m�rokkal eljutott Eur�p�ba �s hat�st gyakorolt az akkori fajt�kra. Ismeretesek azok a berber versenyek, amelyeket a XVI. sz�zadban II. P�l p�pa k�v�ns�g�ra rendeztek R�ma utc�in. A fajta a XVII. sz�zadban �rte el n�pszer�s�ge tet�fok�t, amely azonban a k�s�bbi t�lzott keresztez�sek �s kevered�sek miatt a XVIII. sz�zadt�l ism�t cs�kkenni kezdett. Az arabbal t�rt�n� keresztez�s r�szben igen kiv�l� lovakat is adott, amelyek a tisztav�r� berbereket egyre jobban visszaszor�tott�k. �gy hossz� id�n kereszt�l tiszta �s j� min�s�g� berbereket csak a sivatag perem�n, illetve a hegyvid�keken lehetett tal�lni, h�la a tuaregeknek, akik vonakodtak arab teliv�rt bevonni a teny�szt�s�kbe. A berber mindig is harci l� volt, eleinte a m�r eml�tett hadvez�rek, k�s�bb a XIX. �s XX. sz�zad �szak-afrikai lovas harcosainak lova lett, ma pedig a bemutat�k kedvelt csatajeleneteinek szerepl�i. Az egykori francia gyarmatos�t�k sz�vesen vitt�k haza magukkal lovaikat. Ezzel, �s Afrika viszonylagos k�zels�g�vel magyar�zhat� a berber lovak nagy sz�ma Franciaorsz�g ter�let�n. Eur�pa �szakibb ter�leteire csak j�val k�s�bb jutottak el ezek a lovak. A berber k�ls� �s bels� tulajdons�gai A berber jelent�sen k�l�nb�zik a vele azonos teny�szk�rzetben �l� arab teliv�rt�l. Nagyobb, er�teljesebb, izmosabb �s kerekebb, mint az arab teliv�r. Tov�bbi ismertet�jegyei az egyenes vagy enyh�n kosfej, az al��ll�tott �s kardos h�tuls� v�gtagok, az alacsony farokt�z�s. A berber csontozata is j�val er�teljesebb az arab�n�l. A berber marmagass�ga t�pust�l f�gg�en 145 - 160 cm k�z�tt van, teh�t egy k�z�ptermet�, kvadratikus testfel�p�t�s� l�. A fej teh�t a m�r eml�tett profil�, a szemek �l�nkek, az orrny�l�sok t�gak, az �llkapocs er�s. A magasan illesztett nyak k�z�phossz�, izmos �s sz�pen �velt. A mellkas sz�les �s el�g m�ly, a lapocka j�l fekv� �s d�lt. A kifejezett mar egyenes fels� vonallal, r�vid h�tban folytat�dik, �s csapott farban v�gz�dik. A v�gtagok er�sek, nem mindig t�k�letesek, de kem�nyek, sz�razak. A pat�k kicsik �s kem�nyek, gyakran finom bokasz�r�k l�that�ak. A legt�bb berber manaps�g sz�rke vagy pej sz�n�. Eredetileg a s�t�tpej �s pej sz�n volt az uralkod�, de az arab hat�s�ra megjelent a sz�rke sz�n is. A berber nagyon k�s�n �r� fajta, hat�ves kor�ig csik�nak tekinthet�. Rendk�v�l sz�v�s, ig�nytelen, er�s �s eg�szs�ges, er�s csontozattal. R�vid t�von nagyon gyors, �s szinte hihetetlen kitart�ssal gy�zi le a nagyobb t�vokat is. A l�p�se r�vid, �get�se kiel�g�t�, kiss� akci�s, v�gt�ja k�nnyed, de nem el�g t�rtnyer�. A berber nagyon k�t�dik gazd�j�hoz, er�s idegzet� �s j�l alkalmazkodik. Ennek ellen�re a gyakori tulajdonosv�ltoz�s megviselheti. A tart�si k�r�lm�nyekkel szemben ig�nytelen, de sz�ks�ge van t�rsas�gra. A berberek t�pusai A k�l�nb�z� orsz�gok miatti, m�r eml�tett elt�r�sek mellett az eredet szerint is oszt�lyozhatjuk a berbereket. �gy l�tezik a magas fenns�kr�l sz�rmaz�, sz�razabb, kisebb test� berber, valamint a s�kvid�ki, nagyobb test� �s nehezebb berber t�pus. Emellett egyedi teny�szir�nyzatot k�pvisel az arab- �s a m�g kev�ss� ismert breton-berber. Az arab-berber Az arab berber ereiben a vil�g legnemesebb fajt�j�nak v�re cs�rgedezik. A num�diai lovak, a Kelet k�nny� lovai, a vand�lok nehezebb lovai �s az arab teliv�r keresztez�s�vel egy igaz�n �rt�kes fajta j�tt l�tre. A tervszer� teny�szt�s sokkal r�gebben kezd�d�tt, mint gondoln�nk. Krisztus ut�n 700 esztend�vel, amikor az arab teliv�r �szak-Afrik�ba ker�lt, val�sz�n�leg m�r l�teztek ilyen "kever�kek". Ezeket kezdt�k a teliv�rekkel nemes�teni, �s n�h�ny sz�z �vvel k�s�bb ez a v�ltozat olyannyira elterjedt, hogy eg�szen visszaszor�tott�k az �shonos, tiszta berbereket. Az arab-berber f� teny�szk�rzete ma Alg�ria, Tun�zia �s Franciaorsz�g. A tun�ziai nemzeti m�nes, El Bathan, Tunisz mellett tal�lhat�, �s k�zel h�sz fedez�m�nj�vel az egyik legjelent�sebb teny�szetnek sz�m�t. Az arab-berber manaps�g nem csup�n haszn�lati t�pus vagy v�letlenszer� keresztez�d�s eredm�nye, hanem �n�ll� fajt�t k�pez, hasonl�an az anglo-arabhoz. A rendelkez�sre �ll� teny�szanyagt�l, teny�szc�lt�l �s orsz�gt�l f�gg�en az arab-berbernek is t�bbf�le t�pusa l�tezik, a k�nny� teliv�rt�l a kifejezetten neh�ztest� f�lv�r v�ltozatig. A teny�szt�s alapj�ul berber kanc�k szolg�lnak, amelyeket arab m�nek fedeznek. A legsikeresebb p�ros�t�snak ez id�ig a berber kanca x arab m�n (50% - 50%), majd erre �jabb berber m�n (25% - 75%), bizonyult. A berber v�rh�nyad semmik�ppen nem ker�lhet 25% al�. �jabban arab teliv�r kanc�k teny�szt�sbe v�tel�vel is pr�b�lkoznak, err�l 1997-ben, a p�rizsi Berber Vil�gtal�lkoz�n sz�letett d�nt�s. Az arab-berber fajt�ban a berber v�rh�nyad �ltal�nos szab�lyoz�s�ra csak n�h�ny eur�pai orsz�gban ker�lt sor. Erre mindenk�ppen sz�ks�g van a lovak meghat�roz�sa �s a t�rzsk�nyvez�s miatt. Az �szak-afrikai �llamokban az embereknek sz�ks�g�k van az �sszes ismert v�ltozatra. A k�nny�, 75% arab v�rh�nyad� berberek szerepelnek a bemutat�kon, az 50%-os, ink�bb tipikusnak mondhat� berberek vesznek r�szt a h�tk�znapi munk�kban �s a csup�n 25% arab v�rh�nyad�, neh�z berberek a kem�nyebb munk�b�l veszik ki r�sz�ket. Az arab-berber marmagass�ga 155 cm k�r�li, sz�ne b�rmilyen lehet, a s�rga m�gis nagyon ritka. Az arab v�rh�nyadt�l f�gg�en v�rm�rs�klet�k �s jelleg�k nagyon k�l�nb�z� lehet. �ltal�noss�gban m�gis azt mondhatjuk, hogy az arab-berber egy k�z�ptermet�, szil�rd jellem�, emberhez k�t�d� l�, amely nagy munkak�szs�g� �s kitart�, �gy kiv�l�an alkalmas t�vlovagl�sra �s hobbilovagl�sra is. A breton-berber A berber l� e k�l�n�sen neh�z test� v�ltozat�t Alg�ri�ban �s Marokk�ban teny�sztik, �s - mint a neve is mutatja - a breton l�val val� keresztez�s eredm�nye,. A breton-berber szint�n k�l�n�ll� fajt�t k�pez �s egyre elterjedtebb. Franciaorsz�gban a lovak n�vad�s�r�l meg kell eml�ten�nk egy �rdekes t�nyt: minden �vben, az �sszes fajta (a teliv�rek kiv�tel�vel) kap egy bet�t, amely az adott �vben sz�letett csik�k nev�nek kezd�bet�je lesz (ez Magyarorsz�gon is �gy m�k�dik az �get�lovak eset�ben). 1999-ben az "L", 2000-ben az "M", id�n az "N" a soron k�vetkez� kezd�bet�. Teny�szt� szervezetek A berber teny�szt�st ma legink�bb nagyobb m�nesekben folytatj�k. Tun�zi�ban a k�t legh�resebb m�nes Tunisz k�zel�ben tal�lhat�, az egyik az 1881-ben alap�tott Sidi Thabet �llami m�nes, a m�sik az El Bathan (1872-ben alap�tott�k �s 1956 �ta f�ggetlen) nemzeti m�nes, �tven m�nnel. A teny�szt�ket a Vil�g Berberteny�szt�inek Sz�vets�ge (OMCB) fogja �ssze. Fajtan�vjegy Sz�rmaz�s: �szak-Afrika Marmagass�g: 145 - 160 cm Sz�nek: f�k�nt sz�rke, de az �sszes alapsz�n lehets�ges K�llem: egyenes vagy enyhe kosfej, �l�nk szemek, kifejezett �llkapocs, er�s nyak, kvadratikus testfel�p�t�s, m�lyen t�z�tt farok, d�s hossz�sz�r�k, sz�raz v�gtagok Bels� tulajdons�gok: emberhez k�t�d�, kitart�, nagy munkak�szs�g�, j� idegzet�, bar�ts�gos Mozg�s: k�nyelmes, biztos l�pt�, akci�s, n�ha t�lt j�rm�d is lehet Alkalmaz�s: sokoldal�an haszn�lhat� l�, fogathajt�sra, szabadid�s lovagl�sra, westernlovagl�sra, d�jlovagl�sra �s t�vlovagl�sra