Fajtakalauz Paso peruano
	Peruban 1534 �ta teny�sztenek egy k�nyelmes ganglovat: a paso peruan�t. A spanyol h�d�t�k magukkal vitt�k lovaikat - olyan fajt�kat, mint a cartujano vagy a genette - az �jvil�gba. Ebben az id�ben Lim�ban volt a spanyol alkir�ly sz�khelye, �s sok teny�sz�llatot import�ltak Spanyolorsz�gb�l Peruba. K�s�bb feltehet�en andal�zokat, berbereket, elv�tve arabokat �s fr�zeket is haszn�ltak a keresztez�sekben. .
Fajtan�vjegy Sz�rmaz�s: Peru, D�l-Amerika Nagys�g: 143-153 cm Sz�nek: minden sz�n, de a t�l sok jegy, illetve a foltok nemk�v�natosak Fel�p�t�s: a fej sz�raz, egyenes vagy dombor�, hossz�k�s, ny�jtott; a nyak viszonylag hossz�, magasan illesztett; a mellkas m�ly, a mar kifejezett; a h�t j�l izmolt, a lapock�k d�ltek, a far er�s �s enyh�n csapott; a v�gtagok izmosak, hossz�ak, az �z�letek sz�razak, a pata kicsi �s kem�ny Mozg�s: term�szetes t�lt (paso llano, sobreandando), t�rnyer� mozg�s, a fajt�ra jellemz� a termino, vagyis az el�ls� l�bak kasz�l� mozg�sa Bels� tulajdons�gok: bar�ts�gos, tanul�kony, szorgalmas, er�s idegzet� lovak, BRIO (teljes�teni akar�s) Peruban a teny�szt�s sor�n �vsz�zadokon �t k�vetkezetesen a k�nyelmes term�szetes t�lt meg�rz�s�re t�rekedtek olyan m�don, hogy minden olyan lovat, amely nyereg alatt �get�sben mozgott, egyszer�en kiz�rtak a teny�szt�sb�l. Az �ghajlati viszonyokhoz val� alkalmazkod�s k�vetkezt�ben az eredeti spanyol fajt�jhoz k�pest a gangos k�pess�gek mellett egy�b fajtajegyek is m�s ir�nyban fejl�dtek. Egy paso peruano legf�bb feladata, hogy lovas�t k�nyelmesen hordozza a h�t�n nagyobb t�vols�gokon is Peru magas hegyeinek vesz�lyes �tjain. Ez�rt sz�ve �s t�deje k�l�n�sen nagy �s fejlett, ami k�pess� teszi arra, hogy csek�ly oxig�nig�nnyel a magasban is nagy teljes�tm�nyt ny�jtson. A paso peruano a j�rhatatlan hegyi utakon is b�tor �s biztos l�pt�. A majd' n�gysz�z �ves tiszta teny�szt�s sor�n egy kit�n� munka- �s ki�ll�t�si l� alakult ki. Ma a paso peruano h�romf�le j�rm�dra k�pes, ezek a l�p�s, a paso llano (ami egy tiszta n�gy�tem� t�ltv�ltozat) �s a v�gta, valamint ezen t�l a paso llano-t�l n�mik�pp elt�r� m�sik t�ltv�ltozatot, a sobreandand�t is elfogadj�k. Az els� perui pas�k csak a II. vil�gh�bor� ut�n ker�ltek Eur�p�ba, ahol ma m�r 1000 k�r�lire tehet� a sz�muk. Teny�szc�l A teny�szt�s c�lja egy rendk�v�l kitart� h�tasl�, amelynek a lovas minim�lis beavatkoz�s�val a lehet� legk�nyelmesebben kell mozognia. A fajta a sz�ps�g �s b�szkes�g jellemezte spanyol �letst�lust egyes�ti mag�ban az er�vel �s b�tors�ggal. K�llem A 143 �s 153 cm k�z�tti marmagass�g a k�v�natos. A fejnek sz�raznak �s ar�nyosnak kell lennie, kiss� hossz�k�snak, ny�jtottnak, egyenes, esetleg enyh�n konvex profillal. Nagy orrlyukak, kicsi, finom ajk� pofa, sz�les, lapos homlok, s�t�t, �ber szem, enyh�n befel� g�rb�l�, finom f�l �s j� tark�szabads�g - ez az ide�lis k�p egy paso peruano-r�l. A nyaknak ink�bb magasan illesztettnek, �s m�g a kanc�kn�l is ink�bb "m�nszer�nek" kell lennie, mint t�l gyeng�nek. A hossz�, d�lt lapock�t �s a m�ly mellkast szint�n k�v�natosnak tartj�k. A s�r�ny �s a farok d�s �s hossz�, a farok viszonylag alacsonyan t�z�tt. A h�t kifejezett mar mellett rugalmas �s izmos. A sz�les, j�l z�rt l�gy�k er�s, enyh�n csapott farral �s hossz� fels�combbal kompakt l� benyom�s�t kelti. Minden izmos l�br�sznek lehet�leg hossz�nak, er�snek �s mozg�konynak kell lennie, a sz�r �s a boka legyen sz�raz �s r�vid. A sz�rk�rm�ret a mellkas ker�let�nek, azaz az �vm�retnek k�r�lbel�l egytizede legyen. A v�gtagok j� sz�gell�se �s korrekt �ll�sa hat�rozza meg a teljes�t�k�pess�get. A pat�k viszonylag kicsik �s igen kem�nyek. A sz�nek k�z�l egyiket sem r�szes�tik el�nyben, csup�n a t�l sok feh�r jegyet �s foltot nem tartj�k k�v�natosnak. A paso peruano t�pus�t tekintve �rz�keny �s temperamentumos d�li l�, ami spanyol, illetve �szak-afrikai sz�rmaz�sra enged k�vetkeztetni. Bels� tulajdons�gok A fajta legjellemz�bb tulajdons�gai az intelligencia, bar�ts�gos jellem �s figyelmes reakci�k�szs�g, valamint a biztos �szt�n a hegyekben a helyes �t megtal�l�s�ra. A pas�k igen �rz�keny, ugyanakkor er�s idegzet� lovak. Megijednek ugyan, de miel�tt fejvesztve elrohann�nak, el�sz�r megvizsg�lj�k a vesz�lyt, csak azut�n d�ntenek. Ez biztosan a perui hegyekb�l sz�rmaz� �r�ks�g�k, hiszen ott a meggondolatlan cselekv�s a l� sz�m�ra v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�rt volna. Lovas alatt minden paso szorgalmasan dolgozik, ami energikuss�ggal �s kifejez� megjelen�ssel p�rosul. Haz�j�ban ezeket a jellemvon�sokat "BRIO"-val jel�lik, �s a teljes szelekci�s indexben 60 sz�zal�kkal �rt�kelik! A rosszindulat�, agressz�v vagy tompa elm�j� �llatokat minden teket�ria n�lk�l kiz�rj�k a teny�szt�sb�l. Mozg�s A paso peruano legjellemz�bb tulajdons�ga azonban k�l�nleges mozg�sa. A t�lt, amelyet ebben az esetben igaz�b�l paso llan�nak neveznek, enn�l a fajt�n�l 100%-ban genetikailag meghat�rozott. A paso llano mellett l�p�sben �s v�gt�ban is mozognak, v�gt�juk azonban nem igaz�n hasonl�t arra a tiszta h�rom�tem� v�gt�ra, amelyet az eur�pai melegv�r� fajt�kn�l ismer�nk - a paso galoppja ugyanis n�gy�tem�. De a l�p�snek �s a v�gt�nak Peruban nincs is nagy szerepe, ott ugyanis a pas�t "egyj�rm�d�" l�k�nt tartj�k. K�l�nb�z� temp�ban lovagolnak paso llan�ban, a t�bbi j�rm�dot nem is haszn�lj�k, hiszen a f� c�l az volt, hogy min�l k�nyelmesebben jussanak egyik helyr�l a m�sikra, m�ghozz� lehet�leg a lovas t�lzott beavatkoz�sa n�lk�l. Egy sz�pen lovagolt paso peruano a k�vetkez�k�ppen n�z ki: a mozg�snak energikusnak, t�rnyer�nek �s hangs�lyosnak kell lennie, mik�zben a h�t izmai mozg�s k�zben nem "r�zz�k" a lovast. Az el�remen� kedvnek, a teljes�t�k�pess�gnek �s a term�szetes �sszeszedetts�gnek vil�gosan felismerhet�nek kell lennie. A paso peruano fajta n�h�ny egyede nem a paso llano, hanem a sobreandando nev� t�ltv�ltozatban mozog, ezt azonban nem �rt�kelik negat�van, kiz�r�lag a lovagl�s k�nyelme a d�nt�. Az �get� t�lt (pasitrote) �s �get�s (trote), valamint a tiszta n�gy�tem� l�p�s (ambladura) ugyanakkor a lovagolt l�n�l nem k�v�natos. A mells� l�bak akci�s mozg�sa mellett a h�tuls� l�bak igen er�teljes al�l�p�s�t igyekeznek el�rni, ilyenkor a l� a fajt�ra szint�n jellemz� "termin�t" is mutatja. A termino az el�ls� l�baknak a v�llb�l indul� k�rk�r�s mozg�sa, amit azonban nem szabad �sszet�veszteni az egy�b lovakn�l ismert "kasz�l�ssal", ami egyfajta mozg�shiba, m�g a paso termin�ja kifejezetten k�v�natos. Kik�pz�s A klasszikus perui kik�pz�s az eur�pai lovagl�si st�lusokhoz szokott lovas szem�ben nem t�nik t�l hum�nusnak. Gondoljuk azonban meg, hogy haz�j�ban a pas�t munkal�nak tekintik, amelynek felt�tel n�lk�l engedelmeskednie kell lovas�nak. Egyszer�en a k�zleked�st szolg�lja, a l� szem�lyis�ge nem j�tszik nagy szerepet. A kik�pz�s folyamata nagy vonalakban a k�vetkez�k�ppen zajlik Peruban: a lovak m�r csik�k�nt megtanulj�k, hogy hagyj�k magukat k�t�f�ken vezetni, �s sz�vesen �s k�nnyen fussanak a kik�pz� mellett. Az �ves csik�kn�l azt�n m�r az is k�vetelm�ny, hogy a l� k�zen sobreandand�ban vagy paso llan�ban menjen. Egy oszlophoz er�s�tett k�t�len futtatj�k �ket (amit fut�sz�raz�snak az�rt nem lehet nevezni), �s megtan�tj�k nekik az energikus meg�ll�sokat j�l al�l�p� h�tuls� l�bakkal. A k�t- �s h�rom�ves lovakn�l azt�n ezt tov�bb finom�tj�k. A csik�k megtanulj�k a h�tral�p�st is, valamint egyre sz�kebb k�r�kben futtatj�k �ket hossz� sz�ron az oszlop k�r�l. Nyerget el�sz�r n�gy�ves korukban tesznek r�juk. A hagyom�nyos perui nyeregr�l gyakran vit�znak "l�elleness�ge" miatt. A perui nyereghez ugyanis tartozik egy kieg�sz�t� szersz�m, a guarnicion. A peruiak �ll�tj�k, hogy ez a libeg� h�ts� r�sz jav�tja a t�lt min�s�g�t, �s arr�l biztos�tanak, hogy elm�lt id�k eml�ke, amely a spanyol lovagi nyergeken is megtal�lhat� volt. Hogy mire j� a guarnicion? Ink�bb zavar� �s cs�nya, r�ad�sul a l� m�ret�hez k�pest t�ldimenzion�lt is. Egyetlen �rtelmes lovas sem menne ezzel terepre, mivel t�l nagy a fennakad�s, �s �gy a s�r�l�sek vesz�lye. De t�rj�nk vissza a paso kik�pz�s�hez. Az els� szakaszban zabla n�lk�li kant�rt haszn�lnak, a perui bozalt. Nagyon m�lyen az orrlyukak sz�le f�l�tt fekszik, szorosan az orrporcon, de nem a csonton! A bozallal a sz�rakat k�t k�zben tartva lovagolnak. Ha a n�lunk oly sokszor el�tkozott hackamore-ra gondolunk, ami �ll�t�lag akad�lyozza a lovat a l�gz�sben (amit a rosszul felcsatolt biztosan meg is tesz), vess�nk csak egy pillant�st erre a bozalra... A l�nak meg kell tanulnia a lovas alatt egyens�lyban mozognia, de kiz�r�lag l�p�sben �s paso llan�ban, egyenes vonalon. K�s�bb k�vetkeznek az �tenged�s�g jav�t�s�ra szolg�l� gyakorlatok (meg�ll�sok, k�r�z�s, klasszikus perui figur�k, a doubling). Ilyenkor a lovas m�r egyre ink�bb �tt�r a k�zvetett sz�rvezet�sre, a westernlovagl�sb�l ismert "neck reining"-hez hasonl�an. A lovakat versenyeken �t�ves korukig lehet bozallal bemutatni. A bozallal p�rhuzamosan elkezd�dik a perui botra val� kik�pz�s is. Ilyenkor n�gy sz�rral lovagolnak, de kezdetben csak a bozalsz�rakat haszn�lj�k, k�s�bb egyre ink�bb a m�sik k�t sz�r veszi �t az ir�ny�t�st. Ennek felt�tele, hogy a l� biztosan menjen neck reiningben, j�r�sa kiegyens�lyozott legyen, �s tiszt�n �s pontosan reag�ljon a lovas el�rehajt� �s visszatart� seg�ts�geire. A pas�k mint szabadid�partnerek A kik�pz�s perui m�dszer�n k�v�l sz�mos m�sik is l�tezik, amelyeket Eur�p�ban el�nyben lehetne r�szes�teni, k�l�n�sen, ha be akarjuk vonni a lovat szabadid�nk akt�v elt�lt�s�be. Mivel a pas�kat Eur�p�ban nem munk�ra, hanem hobbi c�lb�l tartj�k, sokoldal�bban is haszn�lj�k, mint sz�l�haz�j�ban. A ganglovagl�s mellett t�ralovagl�sra, trailre, k�nnyebb d�jlovagl� gyakorlatokra is alkalmasak - mindezeket a pas�kkal haz�jukban nem gyakorolj�k. M�r akad n�h�ny j� kik�pz�, aki a r�gen bev�lt sk�la szerint k�pezi ki a pas�kat is: �tem, elengedetts�g, lend�let �s �sszeszedetts�g. A paso llano finom�t�sait ebbe gond n�lk�l be lehet �p�teni. �gy j�l nevelt �s f�leg hossz� �let� lovakat kapunk. Annak a rekl�msz�vegnek, miszerint a pas�n�l nem kell tudni lovagolni, csak fel kell �lni �s elindulni, az �llatv�delem szempontj�b�l is gyorsan h�tat kellene ford�tani. Mindegy, milyen l�fajta mellett d�nt�nk, ahhoz, hogy a lovagl�sban hossz� t�von boldogok �s el�gedettek legy�nk, sajnos nincs m�s v�laszt�sunk, mint tanulni, tanulni, tanulni…