Fajtakalauz A schwarzwaldi s�rga - egy k�l�nleges hidegv�r� fajta
	Aki N�metorsz�gban, a Fekete-erd� vid�k�n j�r, tal�n m�g St. Margent is �tba ejti, bizony�ra megl�togatja Kronenhofot is, az l�that valami k�l�nlegeset: a schwarzwaldi, vagyis feketeerdei m�n, Mergel lakik itt, hiszen a Kronenhof ma a legnagyobb fedeztet�si �llom�sa e fajta k�pvisel�inek. K�l�nlegesnek pedig az�rt mondhat�, mert a fajta szinte elt�nt a F�ld sz�n�r�l - h�la azonban n�h�ny h�s�ges teny�szt�nek, az utols� pillanatban megmenek�ltek a kihal�st�l e pomp�s �llatok .
A feketeerdei hidegv�r� lovak sz�ne nem a f�lv�rekn�l megszokott s�rga. Az �v�k sokkal izgalmasabb: s�t�ts�rga alapsz�n vil�gos hossz�sz�r�kkel - lehetetlen elfelejteni �ket. Szinte hihetetlen, hogy ezek a lovak a m�lt (el�tti) sz�zad folyam�n csaknem kihaltak. A fajta v�ltozatos t�rt�nete A tervszer� teny�szt�s alig t�bb, mint sz�z �vvel ezel�tt kezd�d�tt. 1896-ban St. Margen-ben alap�tott�k meg a feketeerdei fajta teny�szt� sz�vets�g�t. Ennek megvolt az oka, hiszen egyre fontosabb lett a l�teny�szt�sben is a sz�rmaz�s igazol�sa. A parasztok t�bb �vsz�zada tart� teny�szt�i munk�j�t megpr�b�lt�k ellen�rizhet� keretekbe terelni. 1880-ban bevezett�k a m�nek k�telez� vizsg�ztat�s�t, �s az �jonnan teny�szt�sbe vett kanc�kat csak vizsg�zott m�nek fedezhett�k. Term�szetesen a szab�lyoz�s el�tt is l�tezett a feketeerdei fajta. Err�l tal�lunk feljegyz�seket, St. Margen �s St. Peter kolostoraiban, az 1400-as �vek t�j�k�r�l: n�gy pfenniget kellet minden csik� ut�n leadni a vid�k fejleszt�s�re. Az "erdei l�" - �gy is eml�tik a fajt�t - nem csup�n munkal�k�nt, hanem h�task�nt is igen keresett volt, s�t st�tuszszimb�lum is lett: a gazdag parasztok ilyen lovak h�t�n mentek vas�rnap a templomhoz. A vil�gt�rt�nelemben is szerepet kaptak ezek a lovak. Nap�leon oroszorsz�gi hadj�rata sor�n nagy erej�kkel �s kitart�sukkal szereztek h�rnevet maguknak. A fajta, amelyik a Fekete-erd� meredek hegyoldalain seg�tette a parasztokat �s h�tasl�k�nt is szolg�lt, sokf�le k�vetelm�nynek kellett megfeleljen, �gy egy munkal�hoz k�pest ink�bb kisebb �s k�nnyebb, de kem�ny �s nagy teljes�tm�nyre k�pes. J�l �rezte mag�t a hegyi legel�k�n, de a s�r� boz�tosban is boldogult. A teny�szt�st pedig a napi sz�ks�glet ir�ny�totta: amelyik m�n a meredek hegyi utakon is a legjobbnak bizonyult, abb�l lett fedez�m�n. A XIX. sz�zad v�g�n az �llam megpr�b�lt beavatkozni a teny�szt�sbe. A parasztokat arra k�nyszer�tett�k, hogy kanc�ikat neh�z m�nekkel fedeztess�k, mert a g�pes�t�s kezdet�n olyan lovakra volt sz�ks�g, amelyek a nagy g�peket vontatni tudt�k. Erre a feketeerdei s�rg�k nem voltak alkalmasak. Ez�rt m�s fajt�j�, hidegv�r� m�neket �ll�tottak fel a fedeztet�si �llom�sokon - ezek azonban nem arattak nagy sikert a parasztok k�r�ben. T�bbet ettek, gondosabb �pol�st ig�nyeltek, nem voltak haszn�lhat�k a meredek hegyi utakon. A parasztok egy kis ravaszs�ggal kij�tszott�k a rendeletet, mely szerint a hidegv�r� m�nnel kellett volna p�roztatni a kanc�jukat. Az �tlet a k�vetkez� volt: s�rl�skor el�sz�r befedeztett�k a kanc�t egy feketeerdei m�nnel, majd ut�na vezett�k az el��rt m�nhez. Ily m�don a fajta - szerencs�re - tov�bb maradhatott fenn eredeti �llapot�ban. Term�szetesen a nagytest�, hidegv�r� m�nek hat�sa �rz�d�tt a feketeerdei fajta teny�szt�s�ben - ezt teljesen nem lehetett elker�lni. A helyb�li parasztok azonban j�l tudj�k, hogy az "�j" lovak nehezen boldogultak ezen a vid�ken, nem is �ltek olyan sok�ig, mint a helyb�li fajta, amelyek k�z�l nem egy �lte t�l a harminc�ves �letkort! A neh�z id�szakot k�vet�en k�t m�nt kell megeml�ten�nk, amelyek a mai feketeerdei fajta alap�t� m�njeinek tekinthet�k: Duplex �s Marquis. �k ketten a D- �s az M-vonal alap�t�i, a ma �l� fedez�m�nek nagy r�sze pedig az �k lesz�rmazottai. Emiatt er�snek mondhat� a fajt�n bel�l a belteny�szt�s, ami bizonyos fokig vesz�lyt is rejt mag�ban, de a teny�szt�k megpr�b�lj�k megtartani az egyens�lyt a k�v�natos fajtatisztas�g �s a belteny�szt�s elker�l�se k�z�tt. A m�sodik vil�gh�bor� nem okozott vesztes�get a fajt�nak. Ellenkez�leg, a h�bor� �veiben folyamatosan n�tt a csik�l�tsz�m. A fajta hanyatl�sa �ppen a II. vil�gh�bor� ut�ni �vekben kezd�d�tt, miut�n a falusi gazdas�gokban a g�pek teljesen visszaszor�tott�k a munkalovakat, a k�nnyebb hidegv�r� lovakra h�tasl�k�nt pedig v�gk�pp nem volt sz�ks�g. �gy t�nt, a fajta sorsa v�gk�pp megpecs�tel�d�tt: 1948-ban m�g 1322 kanc�t fedeztettek, ez a sz�m 1973-ra 103-ra esett vissza - ami t�nyleg dr�mai cs�kken�snek sz�m�t. R�ad�sul csak n�gy feketeerdei fedez�m�n maradt meg, amely nem jelentheti az eredm�nyes teny�szt�s alapj�t. De ez�ttal az �llam m�g �ppen j�kor tudott beavatkozni: �llami t�mogat�ssal siker�lt a fajt�t megmenteni. A marbachi �llami m�nes az ut�bbi �vtizedekben a fajta l�tsz�m�nak n�vel�s�n f�radozik, minden �vben egyre t�bb teny�sz�llatot v�s�rolnak fel. �gy a feketeerdei s�rga szimpatiz�nsai most m�r nyugodtan aludhatnak - a fajta fennmarad�sa biztos�tott! Hogyan n�z ki egy feketeerdei s�rga? A sz�n egy�rtelm�, gondolj�k sokan. Ez azonban nem igaz! Noha t�bb mint sz�z �ve besz�l�nk a "St. Margeni s�rg�kr�l", a kifejez�s megt�veszt� - az els� �llom�nyfelm�r�sek sor�n a felvett lovaknak csak k�r�lbel�l a fele volt s�rga, a t�bbi pej, fekete �s sz�rke sz�n� volt. Az �vek sor�n egyre jobban domin�ltak a s�rg�k, �s �ppen az �llom�ny drasztikus visszaes�se - amely majdhogynem a fajta v�g�t is jelentette - vezetett a mai, csaknem egys�ges sz�nv�ltozathoz. Ma is el�fordul n�h�ny pej, s�t van egy sz�rke csal�d is, de ma m�r nyugodtan besz�lhet�nk a "feketeerdei s�rg�kr�l". A feketeerdei s�rg�k sz�ne egy�ltal�n nem mondhat� h�tk�znapinak. Az alapsz�n s�t�ts�rga, a hossz�sz�r�k vil�gosak, ide�lis esetben szinte feh�rek - gy�ny�r� kontrasztot k�peznek a r�vidsz�r�k sz�n�vel (a magyar nyelvben az ilyen sz�nv�ltozatot t�bbf�le n�vvel is illetik, ez a mosott s�r�ny� s�rga, kenders�r�ny� s�rga, somogyi s�rga - a ford.). A s�r�ny �s a farok d�s, hossz� �s gyakran hull�mos. Ezt a sz�nt a haflingiakn�l m�r megismert�k, sajnos gyakran �ssze is t�vesztik a k�t fajt�t. Ennek oka a fajt�n bel�li kis egyedsz�m, ami�rt a fajta m�g nem v�lhatott el�g ismertt�. Aki alaposan megfigyeli ezeket a loavakat, a s�t�tebb r�vidsz�r�k mellett m�s, egy�rtelm� k�l�nbs�geket is �szrevesz. A feketeerdei s�rga marmagass�ga legal�bb 148 cm, �gy j�val nagyobb, mint egy haflingi �s nehezebb is. A marmagass�g fels� hat�ra, amelyet csak m�nek �rnek el, 160 cm. Az ehhez tartoz� testt�meg 600 - 650 kg k�z�tt van. A t�rzs �s a nyak er�s, mik�zben a fej �s a v�gtagok finomak. Ide�lis esetben a l� k�zepes r�m�j�nak mondhat�, a lapock�k d�ltek, a far sz�les �s j�l izmolt, a nyak er�s �s j�l illesztett. A fej ezzel szemben r�vid �s sz�raz, a szemek kifejez�k (ha a s�r�ny m�g�l kil�tszanak…), �s a v�gtagok is sz�razak, finomak, az iz�letek tiszt�k �s er�sek, a pat�k kem�nyek �s ellen�ll�ak. Az ilyen fel�p�t�s� feketeerdei l� t�r�lel� mozg�ssal b�r. A h�z�ereje rendk�v�li, amely nemcsak a teny�szt�k k�r�ben, hanem a vizsg�k alkalm�val, a t�bbi fajta erej�vel �sszehasonl�tva is elismer�sre m�lt�. Emellett a fajta ig�nytelen, eg�szs�ges �s hossz� �let�. Jellem A fajta teny�szt�i els�sorban lovaik j�indulat�t �s kedvess�g�t emelik ki. Term�szetesen nyugodtak �s j� idegzet�ek. De ha teljes�tm�nyr�l van sz�, a feketeerdei s�rga hozza a form�j�t! A nyugodts�g�t semmik�ppen sem szabad a lustas�ggal �sszekeverni. A feketeerdei fajta jellem�ben is egy t�k�letes, sokoldal�an haszn�lhat� t�rsa az eg�sz csal�dnak - felt�ve, ha az egyedi �rdekek nem l�pik t�l a haszn�lati lehet�s�get. Mire alkalmas? A legterm�szetesebb haszn�lati m�d sz�m�ra a fogatban val� munka - v�g�l is erre teny�sztett�k �vsz�zadokon kereszt�l. A parasztok azonban felismert�k �s ki is haszn�lt�k a lovagolhat�s�g�t. �gy semmi sem sz�l az ellen, hogy valaki feketeerdei s�rg�t v�lasszon mag�nak hobbil�k�nt - ellenkez�leg, egy megb�zhat� partnert fog tal�lni benne. A feketeerdei s�rga kiv�l� lovagolhat�s�g�nak k�sz�nhet�en alkalmas ter�pi�s lovagoltat�sra is. Aki sz�vesen versenyezne lov�val, annak ink�bb egy eleg�nsabb, k�nnyebb fajt�t aj�nlunk, de aki egy sz�lesebb l� h�t�n is j�l �rzi mag�t, annak a feketeerdei s�rga j� v�laszt�snak fog bizonyulni. Hol tal�lhatunk feketeerdei s�rg�t? St. Margenben hagyom�nyosan k�t�vente rendeznek lovas fesztiv�lt, ahol a feketeerdei s�rg�k szerepelnek. L�v�s�r �s szemle egyar�nt van, �gy a fajta kedvel�inek minden ig�ny�t kiel�g�tik. A feketeerdei s�rga manaps�g legink�bb a Fekete-erd� hegyvid�ki legel�in honos, de m�s n�metorsz�gi tartom�nyokban, m�g Westf�li�ban is vannak k�pvisel�i. Nemr�giben jutott el bel�l�k n�h�ny egyed Amerik�ba is. A fajta ir�nt egyre n�vekv� keresletnek �s kedvelts�gnek k�sz�nhet�en rem�lhetj�k, hogy a l�tsz�muk ism�t n�ni kezd. A Fekete-erd� hat�rain pedig m�r r�g t�ljutott a fajta!