A HOLSTEINI L�

A holsteini rendk�v�l eleg�ns, j� teljes�tm�nyekre k�pes sportl�. Igen sz�v�s �s er�s, mozg�sa ruganyos, l�pteit t�r�lel�s jellemzi. E tulajdons�gainak k�sz�nhet�en egyar�nt j� d�jlovagl�, valamint akad�lyugr� l�.

A megnyer� k�llem� holsteinit mintha csak az ugr�sportra teremtett�k volna, de a fajta k�pvisel�i d�jlovagl� �s �sszetett versenyeken is sokszorosan bizony�tott�k tud�sukat.

A HOLSTEINI EREDETE

A holsteini �szak-N�metorsz�gb�l sz�rmazik, ahol m�r a k�z�pkorban is nagyra becs�lt�k �s teny�sztett�k. A hosteinben uralkod� �ghajlati viszonyok kit�n�felt�teleket k�n�lnak a l�teny�szt�s sz�m�ra.

A holsteinit cisztercita szerzetesek m�r a k�z�pkorban figyelemrem�lt� l�teny�szetet �p�tettek ki. A renesz�nsz id�szakban azt�n sz�mos spanyol m�nt is bevontak a teny�szt�sbe. Az ebb�l a kapcsolatb�l sz�rmaz� lovak eljutottak eg�szen a celle-i �s dillen-burgi m�ntelepekig, �s N�metorsz�g t�voli vid�kein is hat�ssal voltak a l�teny�szt�sre. A holsteinit akkoriban mindenekel�tt mint sz�v�s �s er�s kocsilovat alkalmazt�k, �s a katonas�g is egyre jobban megkedvelte. M�g XIV. Lajos, a Napkir�ly is felhaszn�lta �ket neh�z katonai lovak nemes�t�s�hez. A holsteini lovakat a 19. sz�zadban angol teliv�rekkel �s f�lv�rekkel keresztezt�k. Az �j rokons�g t�bb k�nnyeds�get, �s megnyer�bb k�llemet k�lcs�nz�tt a fajt�nak. A porosz m�ntelepek fel�gyel� szerve 1867-ben megalap�totta a traventhali orsz�gos m�ntelepet.

A HOLSTEINI L� MA

A holsteini lovak teny�szt�inek egyes�lete ma Elmshornban sz�kel. A fajt�t 1970-ig angol teliv�rekkel nemes�tett�k. A fajnemes�t�shez felhaszn�lt�k t�bbek k�z�tt a francia h�taslovakat is, f�leg az ugr�technika jav�t�sa c�lj�b�l. A legh�resebb �t�r�k�t� Cor de la Bruy�re, benne l�thatj�k ma a holsteini teny�szet legfontosabb v�rvonalalap�t�j�t. A holsteininek vezet� szerepe van a n�met ugr�l�teny�szt�sben. Szigor�an �gyelnek arra, hogy csak a legjobb m�neket engedj�k fedezni. �vente mintegy 3400 holsteini csik� sz�letik.

A holsteini megnyer� k�lsej�, rendk�v�li erej�, kiegyens�lyozott, j�l kezelhet� l�. �gy t�nik, semmi sem tudja h�tr�nyosan befoly�solni kit�n� teljes�tm�ny�t.

K�l�nleges jegyek:

A holsteini k�l�nleges sportl�, mely egy kicsit hasonl�t az �r hunterre. Testalkata er�s, vaskos benyom�st kelt, tests�lya m�gis k�nnyebb, mint sok m�s melegv�r� l��. Mozdulatai t�r�lel�ek, lend�let�n, mozg�s�n �s rettenthetetlen b�tors�g�n a teliv�rek hat�sa ismerhet� fel. A n�met fajt�k k�z�l a legjobb ugr� l�nak sz�m�t. A holsteini azonban nem csup�n egy kimagasl� teljes�tm�ny� akad�lyugr� l�, hiszen sz�p sikerei vannak d�jlovagl�sban �s �sszetett versenyekben is.

K�llem:

El�dei jellegzetes, neh�z kos-fej�t a holsteini m�r elvesz�tette, kifejez�, kifinomult fejform�ja nagyban hasonl�t az angol teliv�r�hez, s nemes vad�sz l�ra vall. A mar magas, j�l fejlett, v�llai hossz�ak, d�ltek, a mellkas m�ly, a h�t �s az �gy�k er�s, izmos. V�gtagjai mintaszer�ek, a t�rd sz�les, a cs�nk form�s, a sz�r r�vid. T�rzse er�s �s sz�raz, fejlett �z�letekkel. Pat�i meglehet�sen nagyok.
Marmagass�ga: 163-173 cm
Sz�n: Legjellemz�bb a pej �s a sz�rke, ritk�bb sz�n a fekete �s a s�rga. A N�metorsz�gban jegyzett 200 holsteini m�n k�z�l mind�ssze k�t s�rga van!!!

Jellem.

A holsteinit kiegyens�lyozott term�szete miatt m�r kor�bban is nagyon sz�vesen alkalmazt�k kocsi h�z� l�k�nt. Ez a fajta j�l mutatja, hogy lehets�ges kiteny�szteni egy sikeres, cs�csteljes�tm�nyekre k�pes sportlovat an�lk�l, hogy elvesz�tette volna kit�n�, eredeti jellembeli tulajdons�gait.