Fajtan�vjegy Magass�ga: 125- 145 cm, n�ha kisebb vagy nagyobb is lehet Szine: Minden sz�n minden vari�ci�ban (kb. 40) �s �rnyalatban, leggyakrabban pej, s�rga �s fekete Term�szete: J�indulat�, rendk�v�l kitart�, robosztus, ellen�ll�, hossz��let�, t�relmes, kiv�l� csal�di l� �ltal�nos le�r�sa: Feje nagy, �l�nk szemekkel �s kis, hegyes f�lekkel, nyaka r�vid, fara csapott, l�bai sz�razak �s er�sek, pat�i kem�nyek, s�r�nye �s farka d�s Haszn�lata: Tereplovagl�s, gangl�versenyek, hippoter�pia, ritk�n fogathajt�s Eredete �s t�rt�nete Az izlandi l� t�rt�nete a IX. sz�zadban kezd�dik, amikor norv�g f�ldm�vesek telepedtek le az �szaki szigeten. Az �ltaluk behozott lovak szolg�ltak ennek a robosztus fajta kialakul�s�nak alapj�ul. Az �vek folyam�n �rorsz�gb�l �s Sk�ci�b�l kelta p�nik is �rkeztek a szigetre. Az �let Izlandon l� n�lk�l elk�pzelhetetlen lett volna. A j�rhatatlan, zord fenns�kokon, gleccsereken, l�v�n val� utaz�sn�l �s sebes folyamokon val� �tkel�sn�l sz�ks�g volt egy kitart�, megb�zhat� t�rsra. A X. sz�zadban az Althing (legf�bb t�rv�nyhoz� gy�l�s) megtiltotta idegen lovak behozatal�t. �s azok a lovak, amelyek egyszer elhagyt�k a szigetet, nem t�rhettek t�bb� vissza. Ez mindm�ig �gy van. 1783-ban egy vulk�nkit�r�s az orsz�g d�li r�sz�n 32000-r�l 8500-ra cs�kkentette a l��llom�nyt. Az �llatok a legel�k m�rgezetts�ge �s a hamues� miatt elpusztultak. Az iparosod�s kezdetekor export�lt�k az els� lovakat. El�sz�r Sk�ci�ba, ahol gyakran megvakulva kellett sz�nb�ny�kban dolgozniuk. K�zel 3000 lovat vittek oda �vente. 1920 ut�n n�h�ny �llatot Gr�nlandra is export�ltak, ahol m�lh�s �llatk�nt �s �lelemk�nt szolg�ltak k�l�nb�z� exped�ci�kon. A kontinensen csak a II. vil�gh�bor� ut�n v�lt az izlandi l� h�tasl�k�nt kedveltt�. Az emberek felfedezt�k ennek a kisl�fajt�nak az el�nyeit: kiegyens�lyozott term�szet�t, akaraterej�t, rendk�v�li eg�szs�g�t �s nem utols� sorban a speci�lis j�rm�djait, a t�lt�t �s a poroszk�l�st. Az izlandi lovat f�leg szabadid�l�nak tartj�k, de a versenyz�s is egyre kedveltebb. Vannak speci�lis gangl�versenyek. 1969-ben Gunnar Bjarnasson kezdem�nyez�s�re megalakult az izlandi l� nemzetk�zi �rdekk�pviselete (FEIF). Alap�t� tagok voltak: N�metorsz�g, D�nia, Izland, Ausztria, Hollandia �s Sv�jc. A FEIF legf�bb c�lja a fajtisztas�g. Ma 76000 l� �l Izlandon. Ennek majdnem a fele vadon �l. A lovak szerepe a mez�gazdas�gban ma m�r csak az �szi l�- �s birkaterel�sre korl�toz�dik, amikor a hegyekb�l le kell hozni az �llatokat. A turizmusban viszont egyre nagyobb szerepet j�tszanak a lovak. Sok helyen szerveznek lovast�r�kat. Ma m�r egyre ink�bb kezd elterjedni ez a fajta, m�g a kontinensen is tal�lkozhatunk egy k�t p�ld�nnyal. J�rm�dok A l�p�s, �get�s �s v�gta mellett az izlandi l� k�t tov�bbi j�rm�dot is tud, m�gpedig a t�lt�t �s a poroszk�l�st. A lovakat ez alapj�n h�rom csoportba oszthatjuk: h�romj�rm�d� (l�p�s, �get�s, v�gta), n�gyj�rm�d� (l�p�s, �get�s, v�gta, t�lt) �s �tj�rm�d� (l�p�s, �get�s, v�gta, t�lt, poroszk�l�s) lovak. A t�lt, amir�l minden lovas �radozik, tiszta form�j�ban egy n�gy�tem� j�rm�d a l�p�s l�bsorrendj�ben. Ilyenkor a l� fej�t felemeli �s t�rd�vel akci�s mozg�sba kezd. A j� t�ltl� ezt a j�rm�dot minden temp�ban tudja. Az �teme miatt a lovas szinte r�zk�d�smentesen �l a nyeregben. A versenyporoszk�l�s pontosan tekintve n�gy�tem� j�rm�d, de lass� temp�n�l k�t�tem�v� v�lik. A t�lttel ellent�tben a poroszk�l�sn�l van ugr�f�zis, teh�t egy pillanat, amikor egyik pata sem �rinti a f�ldet. A poroszk�l�st csak gyors temp�ban lovagolj�k, mert lass� temp�n�l fenn�ll annak a vesz�lye, hogy a l� nem tudja pontosan sz�tv�lasztani a poroszk�l�st �s a t�lt�t. T�lt T�lt T�lt-1 T�lt-2 T�lt Poroszk�l�s (Pass) Versenyporoszk�l�s (Rennpass) Versenyporoszk�l�s Az izlandi l� tart�sa Az izlandi l�, mint minden l� a term�szetben nagyobb csoportokban �l, ez�rt sosem szabad egyed�l tartani. Ezen k�v�l menek�l� �llat, aminek elegend� helyre van sz�ks�ge a mozg�shoz �s jatsz�shoz. Izlandon a sziget term�szete miatt a megfelel� tart�s mag�t�l �rtet�d�. Sok m�nes eg�sz �ven �t mag�ra van hagyva. Ny�ron a hegyekben tart�zkodnak, t�len pedig visszah�z�dnak a v�delmet ny�jt� v�lgyekbe. N�lunk a kontinensen nem lehet az izlandi lovakat teljesen vadon tartani, mert nincs v�gtelen legel�ter�let. Hogy m�gis megfelel�en tartsuk a lovakat, aj�nlatos nyitott ist�ll�t �p�teni, amely az �llatok sz�m�ra mindig megk�zel�thet� �s v�delmet ny�jt a ny�ri h�s�g �s a rovarok ellen. Fontos az is, hogy a lovaknak mindig legyen egy sz�raz helye, ahova lefekhetnek. A nyitott ist�ll� a l�nak �s gazd�j�nak is el�ny�s: a l� term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt �lhet, a gazd�j�nak pedig kevesebb munk�t �s k�lts�get okoz. Haszn�lata: Tereplovagl�s, gangl�versenyek, hippoter�pia, ritk�n fogathajt�s Oldal tetej�re