A kabardini n�v a Nagy- �s Kis-Kabard�b�l ered, amelyek a Terek-hegys�g r�szei. M�g az "extr�m fajt�k" teny�szt�se ter�n viszonylag �len j�r� N�metorsz�gban is mind�ssze 80 ilyen lovat regisztr�ltak. Ehhez valamennyit m�g biztosan hozz� lehet adni, amelyekkel sehol sem jelentkeztek tulajdonosaik a teny�szt� szervezetekn�l, de a teljes n�metorsz�gi l�l�tsz�mhoz k�pest a kabardinik nyomtalanul elt�nnek a statisztik�kban. M�g egy ok arra, hogy t�zetesebben megvizsg�ljuk �ket.

A fajta t�rt�nete

A kabardini tulajdonk�ppeni sz�rmaz�si ter�let�nek az �szak-Kauk�zus sz�m�t. A Kabardin-Balkar Auton�m K�zt�rsas�g mai ter�let�n, a Sztavropol �s a Kub�n foly� fels� foly�sa k�r�li dombs�gokban m�g ma is megtal�lhat� ez a k�l�nleges n�gyl�b�.
A fajta a r�gi cserkesz l�t�l sz�rmazik, amelynek feltehet�en perzsa �s arab �sei voltak. Fitzinger b�csi hippol�gus 1860-ban meg�llap�totta, hogy ezek viszont az abh�z l�t�l erednek, amelyben a d�lorosz-�zsiai fajt�k alapform�it l�tta. A t�rkm�nek �s arabok lovai szint�n h�trahagyt�k nyomukat a fajt�ban. A kabardini a XVI. sz�zad �ta l�tezik �n�ll� fajtak�nt, a doni koz�kok t�lnyom�r�szt ilyen lovakon lovagoltak.
A fajtatiszta popul�ci� a m�nesk�nyv I-III. k�tete szerint 1935-1953 k�z�tt 446 m�nb�l �s 3272 kanc�b�l �llt. 1990-b�l sz�rmaz� adatok bizony�tj�k, hogy ez az �llom�ny akkorra k�r�lbel�l 400-450 kanc�ra zsugorodott. Hogy a lovak teny�szt�se �s elterjed�se mi�rt szorult h�tt�rbe, k�nny� megmagyar�zni: a lovak jelent�s�ge a munk�n�l megsz�nt, a versenyp�ly�ra pedig nem volt el�g gyors a fajta. V�g�l a Szovjetuni� felboml�s�val a teny�szt�s is majdnem teljesen �sszeomlott, a lovak nagy r�sze a v�g�h�don v�gezte.
Pedig a kabardini els� oszt�ly� hegyi l�. Rendk�v�li kond�ci�ja �s l�p�sbiztoss�ga a j�rhatatlan hegyvid�k specialist�j�v� teszi. A fajta popul�ci�ja sajnos tov�bbra is er�sen cs�kken. N�met f�ld�n is csup�n k�t min�s�tett fedez�m�n �s maroknyi kanca gondoskodik az ut�np�tl�sr�l, amelyet a beavatottak hamar felv�s�rolnak. Oroszorsz�gb�l sem lehet nagy csod�t v�rni: az ottani teny�szt�s n�h�ny idealista kez�ben van, akiknek p�nz alig-alig �ll rendelkez�s�kre, �gy - b�r lassan elkezd�d�tt az �jj��p�t�s - nagy-nagy t�relemre van sz�ks�g. A kev�s eur�pai l� �ppen ez�rt nagyon fontos g�n�llom�nyt jelent.

Nagyszer� tulajdons�gok

A testfel�p�t�s mindenekel�tt egy dologra ir�nyul: a hegyekben val� haszn�latra �s az ehhez kapcsol�d�, nagyon fontos l�p�sbiztoss�gra �s megb�zhat�s�gra minden �lethelyzetben, valamint hat�kony, energiatakar�kos mozg�sokra. A mindennapok sor�n ez a tulajdons�g nagyon hamar szembesz�kik: a temperamentum, amelyet neh�z helyzetekben kord�ban lehet tartani. Egy heves v�rm�rs�klet� l� a hegycs�cson biztosan nem sok�ig maradna �letben…
"Meredek hegyoldalban lovagolni Edillel �s Tems�val egy �lom. Az, hogy lovagl�s k�zben arra gondoljak, a l�nak n�gy l�ba van, m�gis botlik, m�r a m�lt� - m�g ott is, ahol m�sok m�r r�g lesz�lltak volna a nyeregb�l, �s vezetn�k a lovukat a vesz�lyes szakaszon. A legkisebb int�sre ir�nyt v�ltanak, azonban az a lovas, aki nem ismeri ezeket a lovakat, a gyors temp�t�l gyakran megijed" - mondja a kis regensburgi "csal�d" tulajdonosa.
Amit a legt�bb mai l�fajt�n�l fel�p�t�sbeli hib�nak tekintenek (teh�n�ll�s, talajon sz�k �ll�s), ezekn�l a lovakn�l kifejezetten c�lszer�. A kabardinik ezzel az �ll�ssal t�k�letesen alkalmazkodtak a hegyekhez. A mindenkori munkater�leten val� haszn�latra teny�szt�snek pontosan ez volt a c�lja. Ez a "hib�s �ll�s" teszi lehet�v� a rendk�v�li l�p�sbiztoss�got, fordul�konys�got �s rugalmass�got. A kem�ny pat�k, a rendk�v�li er�nl�t �s regener�ci�s k�pess�g j� lovagolhat�s�ggal p�rosulva a s�ks�gon is k�l�nb�z� haszn�lati c�lokra alkalmas, val�di mindenes lovat eredm�nyez.

K�llem

A kabardini f�le nagy, j�l illik a sz�raz fej ar�nyaihoz, hegyes �s nagyon mozg�kony. A homlok-orr vonal gyakran enyh�n �velt kosfej. A j�l izmolt, egyenes nyak j� �tmenetet k�pez a t�rzsbe. A mellkas m�ly, a hossz� �s egyenes h�t csapott, szint�n izmos farban v�gz�dik. A sz�pen t�z�tt �s igen d�s farok, ak�rcsak a d�s s�r�ny, t�k�letes�ti a harmonikus �sszk�pet.
A leggyakoribb sz�nek a pej k�l�nb�z� v�ltozatai s�t�t farokkal �s s�r�nnyel, ritk�n el�fordulnak s�rg�k �s tiszta feket�k is. A m�nek marmagass�ga bottal k�r�lbel�l 153 cm, a kanc�k� 150 cm. Az er�s �z�letek �s a k�zepes sz�rk�rm�ret j� kiindul�si alapot ny�jtanak. Az Eur�p�ban �l� lovak a jobb tart�si k�r�lm�nyek, valamint a magasabb teliv�r-v�rh�nyad miatt ak�r 162 cm-es magass�got is el�rhetnek.

Karakter

Kedvel�j�k az "er�s jellem�, �l�nk �s intelligens" jelz�kkel �rhatja le legink�bb ezeknek a csod�latos lovaknak a bels� tulajdons�gait. Nagyon er�sen ragaszkodnak a gazd�jukhoz, j�ban-rosszban vele tartanak - az arab teliv�rekhez hasonl�an olyan m�ltra tekinthetnek vissza, amely lovas n�pekhez k�t�dik. A lovas ember leg�rt�kesebb vagyona a l� volt, amelyet csal�dtagk�nt tartottak �s gondoztak. Ha egy tolvaj lovat lopott, nem sok �r�me telt benne; az �llatok az idegen kez�ben megtagadt�k a munk�t, �gy ink�bb pokoll� tett�k az �let�t, mintsem valami hasznot hoztak volna.
"Edil a terepen az �j lovasokat (�s n�ha a r�gieket is) k�l�nb�z� rafin�lt m�dokon "teszteli", p�ld�ul �gy, hogy az �rokban le�l a h�tuls� l�baira. Ha a lovas olyan naiv, hogy lesz�ll megn�zni, mi a baj, a felsz�ll�sn�l komoly neh�zs�gekre sz�m�that... A gazd�ja sz�m�ra azonban az �let a kabardinivel olyan, mint egy j� bar�ttal. �nk�nt v�gez mindent, �s m�g sokkal t�bbet is - de k�nyszer�teni nem lehet semmire" - mes�li Edil gazd�ja.
A kabardinik nagyszer� t�j�koz�d�si k�pess�ggel is rendelkeznek: kitett kuty�hoz vagy macsk�hoz hasonl�an nagy t�vols�gb�l is visszatal�lnak otthonukba. Ez alatt az id� alatt a hosszabb �lelem- �s v�zhi�nyt is j�l b�rj�k.
A fajta m�ig meg�rizte eredeti tulajdons�gait - �s ez eg�szen h�tk�znapi helyzetekben is szembe�tl�. Az idegen kuty�kat p�ld�ul pontosan �gy kergetik el, mint �seik a farkasokat, amit a fot�z�s alatt egy juh�szkutya a saj�t b�r�n tapasztalhatott. A m�n ek�zben a vigy�z� szerep�t t�lt�tte be, a kanca a f�n�k�t.

Teljes�t�k�pess�g

A kabardinik remek�l boldogulnak a hegyes �s k�ves terepeken. Kit�n� v�laszt�snak bizonyulnak neh�z terepre sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt. Teljes�tm�ny�k nem a nagy sebess�g; sokkal ink�bb megd�bbent� kond�ci�val p�rosul�, hossz� id�n �t ugyanolyan szinten tartott, �l�nk temp�jukkal t�nnek ki. Haz�jukban, K�z�p-�zsi�ban a lovak sz�ls�s�ges �ghajlati ingadoz�snak vannak kit�ve - forr�, sz�raz nyarak v�ltakoznak hideg, havas telekkel, ami a lovakt�l rendk�v�li kem�nys�get k�vetel meg. A sok k�l�nlegess�get egy sz�ban lehet �sszefoglalni: kitart�s. A lovak hossz� kilovagl�sokra, j�rhatatlan terepen tett t�r�kra �s t�vlovagl�sra egyar�nt t�k�letesen megfelelnek. A d�jlovagl� n�gysz�gben a kabardinik szint�n j� k�pet mutatnak - kev�sb� bizonyulnak azonban alkalmasnak a versenyp�ly�ra vagy ugr�l�k�nt a magasabb kateg�ri�kban.

T�vlovagl�sra predesztin�lva

A kabardinik k�l�nleges teljes�tm�nyeinek n�h�ny p�ld�ja: 1935-36 tel�n t�vlovagl�st rendeztek a kauk�zusi hegyvonulat k�r�l. A 3000 km-es verseny Pjatyigorszkb�l indult �s oda is �rkezett. 15 kabardini, nyolc aglo-kabardini �s egy�b fajt�j� l� vett r�szt a megm�rettet�sen. A rendez�k neh�z h�g�kat, t�bbek k�z�tt a Szulami �s Kluhori j�rhatatlan h�g�kat is belevett�k az �tvonalba. A lovak 47 napig voltak �ton, naponta �tlagosan 64 km-t tettek meg, n�h�ny r�szt�von 120 km-t is. Egy csoport �llatorvos vizsg�lta a l�gz�s�ket, pulzusukat, valamint a s�ly�kat �s m�s fizikai jellemz�ket. A kabardinik �s anglo-kabardinik haladtak a legjobban, �s v�g�l a lovak m�g egy 600 km-es t�vot is megtettek vissza Rosztovba - �t napon bel�l!
1946-ban er�nl�ti felm�r�st v�geztek Moszkv�ban orosz fajt�k sz�m�ra 250 km-es t�von. Az utols� k�t kilom�teren a lovak v�gtattak a c�lig - az Ali-Kadim nev� kabardini gy�z�tt �sszesen 25 �ra tiszta lovagl�s ut�n.
2000. j�nius 25-�n a Malkinszk m�nes k�zel�ben rendezt�k az orosz bajnoks�got. A neh�z �s hegyes terepen tizenegy r�sztvev� indult, k�zt�k arabok, ahal-tekiniek, tyerszkiek, anglo-kabardinik �s tiszta kabardinik. K�tszer �t kellett kelni a Malka foly�n. A d�li h�s�gben a h�m�rs�klet 32 oC-ra emelkedett. �sszesen 120 km-t kellett megtenni�k. M�r a lovagl�s k�zben �t lovas feladta a k�zdelmet. A t�vot a Guaran m�nes Ten nev� kabardinije tette meg a leggyorsabban, 7 �ra 20 perc alatt, �tlagsebess�ge 17 km/�ra volt. A 2-4. helyen a tov�bbi kabardinik �s anglo-kabardinik v�geztek, amelyek mindannyian c�lba �rtek.
A franciaorsz�gi t�vlovagl� vil�gbajnoks�gokon az ut�bbi �vekben szint�n t�bb kabardini indult, amelyek azonban a nemzetk�zi tapasztalatok hi�ny�ban nem v�geztek eml�t�sre m�lt� helyen. R�vid id�re azonban itt is felvillantott�k k�pess�geiket.

Fajtav�ltozatok

A kabardininek n�gy v�rvonala l�tezik. Az angol teliv�r (legfeljebb 62,5% r�sz) �s a kabardini keresztez�s�b�l j�n l�tre az anglo-kabardini. Ezek a lovak valamivel nagyobbak (ak�r 165 cm-es marmagass�got is el�rhetnek), r�vid t�von gyorsabbak, ez�rt kicsit sokoldal�bban haszn�lhat�k, mint a tiszta v�rben teny�sztett kabardinik. Teny�szcsoportk�nt 1966-ban ismert�k el �ket, az�ta minden teny�szt�si ter�leten teny�sztik a klasszikus vonal mellett.

Kabardinit szeretne?

Gratul�lunk! �n j�l v�lasztott, csak sajnos van egy kis probl�ma: a kabardini Eur�p�ban ritk�bb, mint a feh�r holl�. Aki ilyen lovat tudhat a mag��nak, �s megtanulta �rt�keli az el�nyeit �s szereti, nem nagyon akar megv�lni t�le. N�metorsz�gban jelenleg nincs igazi teny�szt�s. K�t �vvel ezel�ttig volt egy m�nes Hessenben, amely n�h�ny �vig mag�hoz l�ncolta az �rdekl�d�ket. M�ra sajnos megsz�nt… �gy ma csup�n n�h�ny mag�nszem�ly t�r�dik �nszorgalomb�l az "orosz hossz�t�v-specialista" fennmarad�s�val. Tal�n �nnek is lenne kedve bar�taival egy�tt megk�zdeni az akad�lyokkal, �s Oroszorsz�gb�l import�lni egy lovat? Vagy van m�r egy kabardinije, egy teliv�r kanc�ja vagy m�s orosz lova, �s tal�n teny�szteni akar? Egy n�metorsz�gi el�rhet�s�ggel tudunk seg�teni:
Egy lelkes kabardinibar�t, aki a fajta meg�rz�s��rt k�zd: Tobias Knoll, Kiesweg 2, 92331 Parsberg, Internet: www.kabardiner.de


Fajtan�vjegy

M�ret: marmagass�ga 150-153 cm
Sz�nek: a pej k�l�nf�le �rnyalatai, ritk�bban fekete, �s akad n�h�ny s�rga egyed is
K�llem: Szil�rd �s korrekt alapok, izmos nyak, sz�raz fej, nagyon kem�ny pat�k
Bels� tulajdons�gok: er�s karakter, �l�nk �s intelligens
K�l�n�s ismertet�jegyek: nagyon biztos l�pt� �s ellen�ll�, rendk�v�li kond�ci� �s regener�ci�s k�pess�g
Haszn�lat: f�k�pp t�ra- �s t�vlovagl�s, d�jlovagl�s - �s term�szetesen sokoldal� szabadid�l� is