APPALOOSA K�RNYEZET: Kontinent�lis �ghajlat EREDET: XVIII. sz�zad JELLEGE: Melegv�r� SZ�NEK: Foltos, de el�fordul a pej is HASZNOS�T�S: H�tasl� HAZ�JA: USA: Oregon MARMAGASS�G: 150-160cm k�z�tt van K�LLEM: Napjaink quarter l�val val� keresztez�s�nek eredm�nye a t�m�r test, er�s farral. A finom fejnek jellegzetes karaktere van. A foltoss�g a fejen is megtal�lhat�. A s�r�ny, hasonl�an a farokhoz r�vid �s ritka. A szemet feh�r �nh�rtya veszi k�r�l. A test m�ly, a bord�k �veltek, j�l t�gulnak. Alapvet� felt�tel, hogy a v�gtagok szab�lyosak legyenek. A kem�ny pat�k gyakran f�gg�legesen cs�kozottak. A p�rductarka sz�n egyidej� a l�val, de egy k�l�n�ll� foltos fajta az appaloosa kiteny�szt�s�nek az �rdeme az �szak-amerikai Nez Perce indi�nok�. Lak�hely�k az �szak-keleti Oregon �llam, ahol a Palouse-foly� v�lgye is tal�lhat�. A fajt�t err�l a foly�r�l nevezt�k el. TENY�SZT�S: Teny�szt�se az XVII. Sz�zadban kezd�d�tt, amikor sz�mos, p�rductarka spanyol l� ker�lt Amerik�ba. Az �gyes l�teny�szt� Nez Perce indi�nok szigor� szelekci�t folytattak. Gondoss�guk eredm�nye egy l�tv�nyos sz�n�, j�l haszn�lhat�, kiv�l� munkal� lett. Amikor 1877-ben az �llamok csapatai elfoglalt�k a t�rzsi f�ldeket, az indi�nokat lovaikkal egy�tt majdnem teljesen kiirtott�k. Ennek ellen�re a fajta �jj��ledt, �s az Idaho �llambeli Moszkv�ban megalap�tott�k az Appaloosa Horse Clubot. T�rzsk�nyve ma a harmadik legn�pesebb a vil�gon. JELLEMZ� TULAJDONS�GOK: Napjainkban a fajt�t tulajdons�gai miatt teny�sztik, �s kedvtel�sb�l tartj�k, de haszn�lj�k ugr�- �s s�kversenyeken is. H�res a kem�nys�g�r�l �s a j� term�szet�r�l. Az appaloosa sz�ne a mint�zat alapj�n �tf�le lehet: sabrak (blanket), p�rduc (laopard), h�s�rm�ny (snowflake) �s deres (frost). A FAJTA KIALAKUL�SA: SPANYOL L� Az er�t, alkalmazkod� k�pess�get, kem�nys�get �s a sz�nt �r�k�tette.