Nri l
szerkeszt 2004.11.02. 19:35
Nri l
A Nri l
|
Fajtanvjegy
Hazja: Ausztria
Marmagassg: 154-162 cm
Slya:
Szne: fekete, pej, srga, szrke, tarka
Termszete: engedelmes
|
|
ltalnos lers
Kzpnehz hegyi hidegvr l, kzphossz ht, egszsges vgtagok, ers csontozat s zletek, izmos, barzdlt far, szablyos, viszonylag trlel mozgs, lpsbiztossg, hajlkonysg, kitarts, szorgalom, egszsg, hossz hasznos lettartam, j termkenysg s engedelmessg jellemzi a fajtt.
|
|
Trtnete
A lovak nevket Noricum-rl, a volt Rmai Birodalom rszt kpez llamrl kaptk. Eredetileg nem munkavgzsre szlettek, hanem pards- s csatalovakknt lltk meg helyket. Ezrt tmogattk a nemes barokk lovak tenysztst, az rseki udvari istllban. 1803-ra azonban Salzburg vilgi terlett vlt. A tenysztst, az vtizedeken t tart stagnls utn a polgrok vettk kezkbe. Ekkor jtt el a hidegvr lovak ideje; a hegyekben a parasztoknak szksge volt az ers munkalra. Mnesknyvet s fedezmn regisztert nyitottak. Ebbl az idbl szrmaznak a leghresebb nri vrvonalak is. Az t ma is meghatroz ezek kzl: a Vulkan, Nero, Diamant, Schaunitz s Elmar mnvonalak. Klns jelentsggel br az Achat-Elmar-trzs, mivel ezt tekintik a hagyomnyos tigristarka vonalnak, amely a legkeresettebb a lovasok s a hajtk krben. Az ebbl a vonalbl szrmaz egyedek ma is sokkal finomabb felptsek, jobb mozgsak s a barokk lovakra jellemz kosfejk van. |
|
|
|
A fajta hasznlata
A hegyvidki erdk s a mezgazdasg ers munkalova. Szorgalmas kocsi- s fogatl, kiegyenslyozott, j menkedv szabadid- s tral, de kisebb versenyeken is megllja a helyt brmilyen szakgban. |
| Oldal tetejre
|