A lovak evol�ci�ja

Jellemz� az ember �s a lovak kapcsolat�ra, hogy ezen eml�snek a legjobban felder�tett az evol�ci�s fejl�d�se. K�r�lbel�l 60 milli� �vet vett ig�nybe ez a folyamat, �s mind Eur�p�ban mind pedig Amerik�ban ment v�gbe. Els�dlegesen h�rom jelet kell figyeln�nk:

• a testnagys�g n�veked�s�t,
• az ujjak sz�m�nak cs�kken�s�t - az ujjhegyen j�r�s megjelen�s�t,
• lombev�sr�l a f�ev�sre val� �tt�r�st - a fogazat �talakul�s�t.

A leg�sibb "lovacska" a Phenacodus nev�, r�ka nagys�g�, fogazat�ban �s �t ujj� l�b�ban ragadoz�kra eml�keztet� - �m ujjai v�g�n apr� pat�csk�kat visel� �llatka. Az eoc�nban k�vette �t a mells� l�b�n n�gy, h�ts�n �t ujj�, 20-25 cm marmagass�g� Eohippus (Amerik�ban), illetve Hyracotherium (Eur�p�ban). Ez ut�n j�tt el a Mesohippus, illetve a Miohippus ideje (oligoc�n, kb. 35 milli� �vvel ezel�tt). Nekik m�r minden l�bukon h�rom-h�rom ujj volt, �s fogazatuk is er�sen �talakult, n�v�nyev� jeleket mutatva. Ezekig a 60 cm marmagass�g� �llatokig a fejl�d�s az amerikai kontinensen zajlott. Ez ut�n azonban t�bb �j faj is megjelent, �gy Eur�p�ban is elindult a l�nc, azonban ezek holtv�g�nynak bizonyultak, �s a t�nyleges fejl�d�s tov�bbra is Amerik�ban maradt: A mioc�nban alakult ki a Parahippus, majd a Merychippus. Itt m�r teljesen �tt�rtek a f�ev�sre, a fogak innent�l alig fejl�dnek, a marmagass�g m�r egy m�ter k�r�l j�r, �s ugyan megmaradt a h�rom ujj, de j�r�sra m�r csak a k�z�ps�t haszn�lt�k. A k�vetkez� l�p�sben azonban m�r ez is elt�nt, megjelent az els� egyujjas l�, a Pliohippus. Az arci bem�lyed�sek, �s az er�sen hajlott fels� z�pfogak elt�n�s�vel azt�n megjelentek a mai lovak, akik az Equus n�vre hallgatnak. Ezek azt�n n�gy alnemre bomlottak: Equus (val�di lovak), Asinus (szamarak), Hemionus (f�lszamarak), Hippotigris (zebr�k).

A h�zil� (Equus caballus) fejl�d�se m�r gyorsabban nyomon k�vethet�. A j�gkorszak ut�n egy vadl�faj maradt csak �letben (Equus ferus Boddaert). Ez h�rom alfajra oszthat�, a tarp�nra, a Przevalski-l�ra (m�s nev�n taki), �s a nyugat-eur�pai vadl�ra. Ezek k�z�l a taki m�g l�tezik. Ezt a fajt 1879-ben nevezt�k el, egy orosz exped�ci� vezet�j�r�l przevalszki vadl�nak. Elterjedt volt akkoriban �zsi�ban, valamint Eur�pa sz�mos vid�k�n, az 1950-es �vekre azonban szinte teljesen elt�nt, legfeljebb Mong�li�ban lehetne fellelni m�g n�h�ny p�ld�nyt. Az �llatfaj azonban nem halt ki, ugyanis Hamburgban a Hagenbeck �llatkertben m�r a sz�zadfordul� ut�n elkezdt�k teny�szteni (t�rzsk�nyvez�s�ket a pr�gai �llatkertben v�gzik), �s sz�mos m�s �llatkertbe is eljutottak. Alkatilag egy z�m�k p�nira hasonl�tanak (120-140 cm marmagass�g), test�k s�rg�sbarna sz�n�, n�ha v�r�ses. Jellegzetess�g�k a h�ton v�gigfut� s�t�t cs�k (h�tsz�j).

Ma pedig a h�zil�n�l tartunk, aminek rendszertani besorol�sa:

T�rzs: Gerincesek

Alt�rzs: Magzatburkosok

Oszt�ly: Eml�s�k

Aloszt�ly: M�hlep�nyes eml�s�k

Rend: P�ratlan ujj� pat�sok

Alrend: L�alak�ak

Csal�d: L�f�l�k

Subgenus: Lovak

Przevalszki l�

H�zil�

Subgenus: Szamarak

N�biai vadszam�r

Szom�liai vadszam�r

H�zi vadszam�r

Subgenus: F�lszamarak

Onager - Ir�n

Kul�n - T�rkmeniszt�n

Dszigett�j - Mong�lia

Kiang - Tibet

Subgenus: Zebr�k

Alf�ldi zebra

Hegyi zebra

Subgenus: Gr�vy zebra

Gr�vy zebra

Id�szak/Hely:	Eur�zsia	Amerika	D�l-Amerika
Holoc�n:	Equus	Equus	Equus
Pleisztoc�n:	Equus	Equus
Plioc�n:		Pliohippus Merychippus
Mioc�n:		Merychippus Parahippus
Oligoc�n:		Miohippus Mesohippus
Eoc�n:		Eohippus
Palaeoc�n:	Phenacodus