Jrmdok
Jrmdnak nevezzk a nagyobb helyvltoztatssal jr mozgst.
Lps:
Ez a l leglassbb s leggyakrabban hasznlt jrmdja. A lpsben az egyes lbak egyenknt, adott sorrendben rnek talajt, gy ngy patadobbanst hallhatunk. A patadobbansok egyenletessge utal a helyes lpsre.
Iramai: sszeszedett, kzp, nyjtott lps.
Lpshossz: 140-200 cm.
Sebessg: tlag 6 km/ra.
Poroszkls:
Nhny vadon l llat termszetes jrmdja, ma mr egyre kevsb jellemz ez a jrmd a lovakra. Az si lfajtkban azonban ma is gyakori. Poroszkl mozgskor az azonos oldali lbak egytt mozognak. Utazshoz nagyon knyelmes jrmd. Sebessge kb. az getssel egyezik meg.
gets:
Hosszabb tvolsgok megttelre a legalkalmasabb jrmd, a lovak ebben tudnak nagyobb tvokat megtenni. getsben az tls lbprok viszik elre a testet. A kt tls lb egyszerre lendl, ezrt kt patadobbans hallhat (kt tem mozgs).
Iramai: lass, lnk, verseny gets.
Lpshossz: 160-180, 200-300, 400-600 cm.
Sebessg: tlag 10-17 km/ra.
Vilgrekord: 69.7 mp alatt 1 km megttele.
Vgta:
A legtermszetesebb gyors jrmd. A vgtt az egyik hts lb indtja, majd ezt kveti az ellenttes oldali tls lbpr, majd a megmarad mells lb. Azaz a vgtnl hrom patadobbanst hallhatunk (hrom tem mozgs). Beszlhetnk bal vgtrl - ha bal ells lb lp egyedl - illetve jobb vgtrl - ha a jobb ells lp harmadiknak.
Iramai: lass, munka, gyors vgta.
Lpshossz: 350-500 cm.
Sebessg: tlag 30-50 km/ra.
Vilgrekord: 54.25 mp alatt 1 km megttele.
Ugrs:
Ugrs eltt a l a kt hts lbval kitmaszt, majd a bels ells lbval elrugaszkodik. Ez utn mindkt hts lbbal mlyen a slypont al nyjtva a kls ells lb kzelben fog talajt. Ekkor a kls ells lbval elrugaszkodva hatrozza meg az ugrs magassgt, a htuls lbak pedig egyszerre elrugaszkodva elre lendtik a testet. A lerkezskor a bels ells lb r le elszr, majd a kls - ez viseli a teljes testslyt - fog talajt, majd egyszerre rnek le a hts lbak s lp tovbb a bels ells, s ezutn vgtzik tovbb a l.
Vilgrekordok: 247cm magas (1949), 8.40 m tvol (1975) |