Szersz�moz�s a fogatban:

A fejre helyezett szersz�m nagyban hasonl�t a lovagl�shoz haszn�latossal. Csup�n er�sebb, �s a l� szeme mell� egy szemellenz� (szemz�) van er�s�tve. Erre a l� l�t�ter�nek besz�k�t�s�hez van sz�ks�g, orsz�g�ton k�zlekedve ezzel nem ilyed meg olyan k�nnyen.

A zabl�hoz a gyepl� (vagy farmatring) kapcsol�dik. A kocsis e seg�ts�g�vel tudja ir�ny�tani a lovat. Mivel ilyenkor nincs k�zvetlen �rintkez�s ember �s l� k�z�tt, ez�rt nagyobb szerep jut ilyenkor a hang �s ostor seg�ts�geknek. Egy utc�n baktat� lovaskocsit l�tva nem is gondoln�nk, hogy val�j�ban milyen neh�z is a kocsis feladata. Egy fogathajt� versenyen azonban m�r kevesen �llj�k meg a hely�ket. Az ilyen gyorsas�gi-, maraton- vagy akad�lyersenyek �ppen ez�rt nagy n�z�sereget vonzanak.

A kocsi vagy a szek�r el� a h�m seg�ts�g�vel fogj�k be a lovat. A kezdeti h�mok �ltal�ban csak egy b�rsz�jb�l �lltak, amit a l� nyak�n vetettek �t, �s a szek�rr�dra k�t�ttek. Ez zavarta a lovak l�gz�s�t, ez�ltal csak igen kis teljes�tm�nyre voltak k�pesek. Az ig�sh�m �s a sz�gyh�m megjelen�se hatalmas v�ltoz�sokat hozott. Ezek r�v�n a lovak a mell�kkel �s a v�llukkal tudj�k vontatni a terheket. A nagyobb s�lyok h�z�skor ig�sh�mot, kisebb er�kifejt�s eset�n pedig sz�gyh�mot haszn�lnak.

A sz�gyre illeszked� sz�j az istr�ngokban folytat�dik, �s el�l a tart�sz�jhoz kapcsol�dik. A sz�gyell�t a seg�dnyaksz�j tartja a megfelel� helyzetben. A sz�gyell�b�l indul ki a v�llsz�j m�g�tti h�tsz�j. A h�tsz�j fel�l a mar m�g� illeszked� k�p�ban, lefel� pedig a t�rzset k�r�lvev� hasl�ban folytat�dik. Az ig�s h�mban a nyakl�t egy vas- vagy fav�zra �p�lt, bel�l kip�rn�zott, gy�r�szer� eszk�z, az iga helyettes�ti. Hegyes vid�keken farh�mot is szoktak haszn�lni.

A kocsi el� fogott lovakt�l f�gg�en besz�l�nk egyes-, kettes-, h�rmas-, stb... fogatr�l. P�ros sz�m� lovat egym�s mell� fognak be (tandemben), h�rom lovat pedig vagy egym�s mell� (trojka) vagy egyet el�re �s kett�t h�tra. Minden befog�si m�dszer m�s �s m�s be�ll�totts�g� l�szersz�mot ig�nyel.