A luzit�n�

Ezt a puha �s eleg�ns j�r�s�, akci�s mozg�s� lovat mintha csak a magasiskol�ra teremtett�k volna. Vil�gh�re az elismert portug�l lovas, Nuno Olivera nyerge alatt tett szert. Id�k�zben azonban eg�sz Eur�p�ban honoss� v�lt. A teny�szt�k m�r t�bb �ve pr�b�lkoznak a luzianto teljes�tm�ny�nek jav�t�s�val, hogy a fajta a d�jlovagl� n�gysz�gben is minn�l ismertebb� �s keresettebb� v�ljon. Ezt a sz�p j�r�s� �s kecses eleganci�j�, akci�s j�r�s� lovat val�ban egyre gyakrabban l�tni Nem zetk�zi versenyek sz�nhely�n. AZ IB�RIAI L� A luzit�niai el�dei megegyeznek az andal�ziai l� �seivel, �s a k�t fajt�nak mind a mai napig igen sok k�z�s tulajdons�ga van. Azel�tt mindk�t fajta az andal�ziai megnevez�s alatt futott, ma azonban mindegyik�k saj�t t�rzsk�nyvel rendelkezik. IGEN R�GI FAJTA A luzit�niai a vil�g legdr�g�bb l�fajt�i k�z� tartozik. Ma m�r a r�maiak is nagyra �rt�kelt�k ezt az er�s, nem t�l nagy termet� lovat hajl�konys�ga, temperamentuma �s �sszetett mozg�sokra val� k�pess�ge miatt. Az ib�riai lovat az �vsz�zadok sor�n sok m�s fajt�val, f�leg arab teliv�rekkel keresztezt�k. A renesz�nsz �s a barokk kor�ban eg�sz Eur�pa egyik legkedveltebb lova volt. Kit�n� mozg�s�nak k�sz�nhet�en csat�kban �s bikaviadalokon is alkalmazt�k. A klasszikus lovagl�si m�d fejl�d�s�vel a n�pszer�s�ge is egyre n�tt. Eur�pa minden udvar�ban saj�t "genett-re" v�gytak a magukra valamit is ad� lovasok (akkoriban �gy nevezt�k az ib�riai lovat.). A N�PSZER� �T�R�K�T� Az amerikai l�teny�szt�s alapj�t tulajdonk�ppen azok a spanyol �s portug�l lovak k�pezt�k, amelyeket a n�hai tengeri utaz�k magukkal vittek az Atlanti-�ce�non t�lra. Az ib�riai lovat emellett a 16. �s 19. sz�zad k�z�tt Eur�p�ban minden�tt m�s l�fajt�k nemes�t�s�ben alkalmazt�k. Nem csup�n a fr�z l�n�l �rezhet� ez a befoly�s, de p�ld�ul a h�res lipicai vagy connemara-p�ni eset�ben is. EGY ID�RE KIMENT A DIVATB�L Miut�n �vsz�zadokon kereszt�l nagyon keresett volt, az ib�riai l� k�s�bb egyre ink�bb feled�sbe mer�lt. A h�bor�s taktika megv�ltozotta technika fejl�d�tt, �s m�r nem haszn�lt�k a lovakat. N�h�ny �vtizeden kereszt�l a bikaviadalokat is betiltott�k. Ezzel p�rhuzamosan egyre ink�bb divatba j�tt a l�verseny, �s vele a gyors teliv�rek. Abben az id�ben mer�ben �j l�t�pusra volt ig�ny, amely az ib�riai lovat, �gy t�nt, v�gleg h�tt�rbe szor�totta. S ez nem is csoda, hiszen az ib�riai val�ban nem rendelkezik sem �tlagon fel�li ugr�k�pess�ggel, sem pedig k�l�nleges gyorsas�ggal. A TENY�SZK�NYV 1960 ut�n azonban ism�t magn�tt az �rdekl�d�s a fajta ir�nt. A luzit�niai els�sorben a k�zismert portug�l lovas, Nuno Olivera munk�ss�g�nak k�sz�nhet�en v�lt ismert�, akia nagy tehets�g� lovaka tf�leg a magasiskola gyakorlataiban t�k�letes�tette. A fajta teny�szk�nyv�t 1966-ban nyitott�k meg. A luzit�niai ma m�r ism�t egy�sz Eur�pa legkeresettebb lovai k�z� tartozik. ----------FAJI JEGYEK---------- A luzit�n� vagy luzit�niai l� kit�n�en alkalmazkodott �shaz�ja - az Ib�riai f�lsziget, bele�rtve Portug�li�t is - forr� �s sz�raz kl�m�j�hoz. Ez nyilv�nval�, ha megn�zz�k v�kony sz�l�, finom sz�rzet�t, selymes s�r�ny�t �s kem�ny pat�it. K�L�NLEGES JEGYEK Kecsess�g �s keegyens�jozotts�g az er�s oldalai ennek a kis termet� l�nak. T�r�lel�, k�nyelmes j�rm�djait mind d�jlovagl�k, mind pedig ahobbilovasok nagyra �rt�kelik. A luzit�niai rugalmas mozg�sa r�v�n a k�nnyeds�g, hajl�konys�g �s elegancia �rzet�t kelti, s b�tors�ga is figyelemre m�lt�. K�LLEM A luzit�niai nagyon harm�nikus testfel�p�t�s� l�. Feje finoman metszett �s sz�raz, az orrh�t t�bbnyire egyenes, �s nem homor�, mint az arab teliv�r�. A kifejez�, nagy szemek szel�ds�gr�l �rulkodnak. A kiss� vaskos, k�zepes hossz�s�g� nyak j�l t�z�tt, �s er�s v�llak fogj�k k�zre. A mar er�s �s sz�les, men t�l dombor�. A h�t r�vid, izmos �s csaknem egyenes, az �gy�k kifog�stalan, er�s, a far kiss� csapott, ami lehet�v� teszi az �sszetetts�ghez sz�ks�ges s�lyfelv�telt a l� h�ts� fel�n. A l�bak kecsesek, de er�sek. A s�r�ny �s a farok selymes, d�s �s hossz�. MARMAGASS�G 150-165cm. SZ�N Sz�rke, pej, fekete, ritk�bban fak� vagy s�rga. JELLEM A luzit�niai �r�k�lte a m�r id�tlen id�k �ta rendk�v�l szigor� teny�szt�si elveknek al�vatett ib�riai el�dei szel�ds�g�t, tanul�konys�g�t �s b�tors�g�t.. Bar�ts�gos, inteligens, �s engedelmes, kellemes, kiegyens�lyozott, egy�ttm�k�d� fajta, ugyanakkor t�zes v�rm�rs�klet�, temperamentumos l�.

Oldal tetej�re