APPALOOSA KÖRNYEZET: Kontinentális éghajlat EREDET: XVIII. század JELLEGE: Melegvérű SZÍNEK: Foltos, de előfordul a pej is HASZNOSÍTÁS: Hátasló HAZÁJA: USA: Oregon MARMAGASSÁG: 150-160cm között van KÜLLEM: Napjaink quarter lóval való keresztezésének eredménye a tömör test, erős farral. A finom fejnek jellegzetes karaktere van. A foltosság a fejen is megtalálható. A sörény, hasonlóan a farokhoz rövid és ritka. A szemet fehér ínhártya veszi körül. A test mély, a bordák íveltek, jól tágulnak. Alapvető feltétel, hogy a végtagok szabályosak legyenek. A kemény paták gyakran függőlegesen csíkozottak. A párductarka szín egyidejű a lóval, de egy különálló foltos fajta az appaloosa kitenyésztésének az érdeme az észak-amerikai Nez Perce indiánoké. Lakóhelyük az észak-keleti Oregon állam, ahol a Palouse-folyó völgye is található. A fajtát erről a folyóról nevezték el. TENYÉSZTÉS: Tenyésztése az XVII. Században kezdődött, amikor számos, párductarka spanyol ló került Amerikába. Az ügyes lótenyésztő Nez Perce indiánok szigorú szelekciót folytattak. Gondosságuk eredménye egy látványos színű, jól használható, kiváló munkaló lett. Amikor 1877-ben az Államok csapatai elfoglalták a törzsi földeket, az indiánokat lovaikkal együtt majdnem teljesen kiirtották. Ennek ellenére a fajta újjáéledt, és az Idaho állambeli Moszkvában megalapították az Appaloosa Horse Clubot. Törzskönyve ma a harmadik legnépesebb a világon. JELLEMZŐ TULAJDONSÁGOK: Napjainkban a fajtát tulajdonságai miatt tenyésztik, és kedvtelésből tartják, de használják ugró- és síkversenyeken is. Híres a keménységéről és a jó természetéről. Az appaloosa színe a mintázat alapján ötféle lehet: sabrak (blanket), párduc (laopard), hósármány (snowflake) és deres (frost). A FAJTA KIALAKULÁSA: SPANYOL LÓ Az erőt, alkalmazkodó képességet, keménységet és a színt örökítette.